Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
10 kóranyaga arra, a ki valamely betegségre disponálva van. Mert hiszen a gyermek bűnöző soha sem a megromlott, a javíthatatlan karakter determinált ereje alatt áll. Élettani törvény az, hogy a gyermek, addig míg a szervezet, főkép az idegrendszer a fejlődés korszakában van, inkább kedélyi életet él, cselekményeiben az indító okot nem az értelemből, hanem a kedély világából meríti. Következéskép a ható és ellenható, a cselekmény mellett és az az ellen szóló érveket nem állítja az értelem itélőszéke elé s így a mit tesz, az nem a bűnös jellem rovására esik. A mily könnyen elhatározza magát a bűncselekményre, ép oly könnyen magába veszi a börtön levegőjének fertőző kóranyagát, — sőt kapva kap ezen, mert a felnőtt gazemberekben hősöket lát, a büntetésben a hősök martyromságát, a minek az a következménye, hogy az első jelentéktelen büntetés kiszenvedése után az értelmi erők fejletlensége miatt, a kedély impres- siónak hatása alatt ismét bűntettet követ el s így midőn megtermett emberré lesz, midőn a physiológiai fejlődés véget ért, a társadalmi degeneratio is befejeződött s abból a gyermekből, a ki pajkosságból jött collisióba a törvénynyel s a kit köny- nyen megmenthettünk volna a társadalomnak, kiképződött a szokásszerű, javíthatlan gonosztevő. Ha figyelembe veszszük, hogy a belátási képesség vélelmezése a gyermek bűnözők legnagyobb tömegét a fogházba juttatja: úgy bátran kimondhatjuk, hogy ez a praxis a visszaesők akadémiájának szolgáltatja az évről-évre szaporodó növendékek nagy csapatát. Addig is tehát, míg a törvényhozás a gyermek bűnösök védelmét kezébe nem veszi, alkalmazzuk a törvényt; ne vélelmezzük a belátási képességet, mely egymagában — a mint kimutatom — csak félrendszabály; hanem esetről-esetre vizsgáljuk meg a gyermek bűnözőt, annak társadalmi helyzetét, egész életét, mert ha valahol szükséges az individuális vizsgálat: a gyermekeknél szükséges az, mert ezeknél nemcsak a büntetés mértékéről van szó, mint a felnőtteknél, hanem azt kell megállapítani, hogy büntetni vagy javítani kell-e, vagy egyikre sincs szükség, hanem belátási képesség hiányából felmentő Ítélet hozandó. Igaz ugyan, hogy a belátási képességet nem szabad vélelmezni a, törvény szerint, ámde ez a normativum egy apró kis 10
