Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
88 ha kapcsolatban a vádhatóság erősbítésével, melyet a vád elv követel, nem járt volna a bírói vizsgálat fentartása, mely azzal határozottan ellenkezik. Ezen természetellenes nexus ugyanazon végzetes következményekkel járt terhelt sorsára, melyek egy gyökeres rendszerváltoztatást indokoltak volna és egy részleges reform hatása alatt csak színt és alakot váltottak. Az osztrák perrendtartás életbeléptetése óta lefolyt tizenhét év tapasztalatai nem igen egyeztethetők össze azon feltétlen elismeréssel, melyet a Fabiny-féle javaslat Glaser alkotásával szemben tanúsít. A ki kezében tartja a bírót, az rendelkezik a terhelttel is.. Azon tudat, hogy az ügyész akarata szabja meg működésének határát és irányát, a vizsgálóbírót a vád eszközévé teszi. Állása szolgáltatja a hatalmat és az ügyészség az impulsust. A gyakorlathoz közel álló osztrák tudós 1 meggyőző szavakkal tanúskodik azon túlsúlyról, melyet a «ministere public» tagjai a vizsgálóbíróra gyakorolnak. «Majdnem határtalan engedékenység a közvádló indítványaival szemben, vak ragaszkodás minden intelme és kívánságához, végre tetszésének elnyerésére irányuló törekvés — ezek jellemzik általán vizsgálóbiráinkat, kik függőségüket az államügyésztől annál inkább érzik, mert nagyobbrészt vele szemben alárendelt hyerarchiai állást foglalnak el.» A vizsgálatok szellemének2 3 jellemzésére megbízható anyagot szolgáltat mindig a vizsgálati fogság tartama és elrendele- lésének gyakorisága. Már öt évvel az új törvény életbeléptetése után egy kiváló osztrák biró és perjogi auctoritás 8 a vizsgálati fogságról írt tanulmányában kijelenti, hogy ezen tekintetben a modern vizsgálóbirák cseppet sem különböznek az inqui- sitiarius per fénykorában működő elődjeiktől. Azóta a viszonyok 1 V. ö. Stebelski lembergi tanárnak a «Zeitschrift für die gesch- Strafrechtswissenschaft» czímű folyóirat XV. kötetében megjelent értekezését: «Die Handhabung der Strafprocessordnung in Oesterreich». 2 A vizsgálatok terjedelrnéről igy nyilatkozik Schönborn gróf igazságügyminiszter a képviselőház 1892. évi november 11-iki ülésében közölt rendeletben: «Vielfach wer den die Erhebungen noch in einer Weise gepflogen, als hätte das aufgehäufte Actemnaterial und nicht das- Ergebnis der Hauptverhandlung als Grundlage des Urteils zu dienen. »3 Waser: Alig. oesterr. Gerichtszeitung, 1878. 29. sz. 90
