Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
31 nem akart: a tárgyalás alapjául mindig a birói határozat szolgál és a bűnvádi üldözés teendőit, melyeket a vizsgálóbíró megkezdett, a vádtanács fogja folytatni. Ezen szerepcsere nem maradhat hatás nélkül terhelt sorsára. Azon perczben, midőn a biró kezébe veszi a vád fegyverét, megszűnt a védelem elfogulatlan méltatása s előáll az alaptalan üldözések veszélye, különösen akkor, ha azon ürügy alatt, hogy a biró egyformán felkarolja a vád és a védelem érdekeit, szóhoz sem juthat a terhelt, így p. o. az 1849. évi rendetlen és az 1852. évi törvényen alapuló porosz eljárás nemcsak eltörli a jogorvoslatok azon szerény mértékét, (semmiségi panaszt) melyet a code d’instruction criminelle a vádhatározat ellen megengedett, de egyúttal lehetetlenné teszi terhelt meghallgatását vádaláhelyezése előtt.* Már sokkal loyalisabb a védelemmel szemben az 1853. évi ■osztrák törvény, mely hazánk egy részében jelenlenleg is érvényben áll és mintául szolgált az 1871. évi rendeletnek (u. n. sárga könyvnek.) A vádaláhelyezés kérdésében ugyan itt is terhelt előzetes meghallgatása nélkül dönt egy hármas tanács, melynek egyik tagja és pedig előadója, a vizsgálóbíró is lehet: de azért a vád alapján hozott határozat ellen terheltet és a kir. ügyészt jogorvoslat ép úgy illeti meg, mint végítélet ellen és a legfelsőbb bíróság elé vihető már ezen stádiumban is az ügy, ha a felebbviteli forum másként határozott, mint az első hiróság. A vádaláhelyezési stádium fejlődésmenetét német földön egyelőre bezárja az 1876. évi német birodalmi törvény, mely középutat választva a particularis törvényhozások eltérő alakiságai között, egyfelől feltétlenül megkívánja a közvádló Írásbeli indítványát a vizsgálat befejezése után, de másfelől a főeljárás alapjául nem ezt, hanem a bíróság határozatát jelöli ki s egyúttal azon esetre, ha a bíróság az államügyészség felfogásától eltérőleg, folytatandónak tartja az eljárást, a közvádlót a vádhatározat tartalmának megfelelő vádirat beadására kötelezi.** * A bajorországi 1818. évi törvény 47. és 4S. §-ai teljesen a franczia mintát utánozzák a vádaláhelyezés kérdésében. ** § 206. «Wenn von der Staatsanwaltschaft beantragt ist, den Angeschuldigten ausser Verfolgung zu setzen, von dem Gerichte aber 33
