Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
41 élettani törvény azon kérdés eldöntésénél, hogy a büntetőjogi felelősség mily korban kezdődjék — nem elegendő. Ezen kívül, mint már említém, a minimális korhatárnál még két fontos tényezőt kell tanulmányozni. Azt t. i. a) hogy egy bizonyos koron innen a társadalom érdeke mit kiván inkább, a büntetést-e vagy a nevelést. Es b) hogy a büntetés mily hatással van a gyermek jellemére s a jellem későbbi fejlődésére. Ad a) Hogy arra a kérdésre felelhessünk, hogy a társadalom érdeke a bűntettes gyermekeknél kivánja-e a büntetést, első sorban azt kell vizsgálnunk, hogy mi a büntetés tulajdon- képeni tárgya. A mily nagy tévedésben voltak, s még ma is vannak sokan arra nézve, hogy mi a bűncselekmény tárgya, ép oly téves felfogásokra akadunk ama kérdésnél is, hogy mi a büntetés tárgya. Már pedig a mily szükséges az előbbi tétellel tisztába jönni az ítélő bírónak, ép oly kívánatos, hogy az, a ki a büntető-politikát tanúlmányozza, elsősorban azzal jöjjön tisztába, hogy mi a büntetés tárgya. A bűncselekmény tárgyát az «Otthon Védelme» czímű előadásomban fejtettem ki; s reámutattam, hogy eme fogalom tisztázását Németországban BiNDiNG-nek, Magyar- országon pedig tudományunk nagy mesterének: Csemegi Károly úrnak köszönhetjük. A büntetés tárgyával sokan foglalkoztak, de ki kell emelnem, hogy e téren legtöbbet köszönhetünk az orosz kriminalistáknak: TAGANczEFF-nek, Sergejewszk y - ne к s főképen FoiNiczKY-nak. A büntetés tárgyának meghatározásánál az emberi cselekmények törvényszerűségéből kell kiindulni.* Minden emberi cselekmény két részből áll, t. i. a motívumokból és a motívumok értékeléséből. A motívumok értékelése az értelem segélyével az egyén által történik. Ezen értékelés, — a ható és ellenható okoknak mérlegelése után következik az elhatározás; a mely a szerint történik, a minő a külső benyomásokra való visszahatás az egyénnél. Ez lényegileg nem más, mint az individuális Charakter. Az impulsusok, motívumok szabályszerint kívülről jönnek. A motívumok mérlegelése, s az elhatározás, mint a * Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft XI. 701. s köv. 1. 41
