Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]

37 5-ére, a mely tanácskozmány Berlinben összeülvén, a gyermek­korú bűnösökre vonatkozólag hasonlóképen egy javaslatot dol­gozott ki.* Az eisenachi határozmányok szerint az ellen, a ki életkora 16-ik évének betöltése előtt követ el bűncselekményt: bűnvádi eljárás nem indítható. A berlini javaslat szerint pedig a mini­mális korhatár tizennégy évben volna megállapítandó.** Látjuk tehát, hogy Európában egy erős áramlat indúlt meg, mely a büntetőjogi értelemben vett gyermekkor hatá­rait feljebb akarja emelni, s arra törekszik, hogy fejletlen gyermekek criminalis büntetéssel ne sújtassanak. Eltekintve attól, hogy a mostani büntetési rendszer mellett, a fogházba küldött gyermekeket a contagium veszélye fenyegeti: az e kér­déssel foglalkozók közül többen azt tartják, hogy a minimális korhatárnak ott kell kezdődni, a hol az iskolakötelezettség vég­ződik. Mások ismét abból indúlnak ki, hogyha valamely állam socialis szervezete szerint egy gyermek önállóan megkeresheti kenyerét, akkor az büntetőjogi felelősséggel is tartozik. Erre nézve támpontul szolgálhat az ipartörvény. Az 1884: XIV. tcznek a tanonczokról szóló III-ik fejezete előírja, hogy: «Gyermekek, kik életük 12-ik évét még be nem töltötték, tanon- czokul fel nem vehetők» (60. §.). A 61. §. pedig kimondja, hogy: «a tanidő legalább addig tart, míg a tanoncz élete 15-ik évét be nem töltötte». Ha az ipartörvény rendelkezéseit figye­lembe veszszük, mely szerint a törvény a korhatárt tisztán phy- siologiai szempontból, t. i. azért állította fel, hogy az ipari fog­lalkozás a gyermek testifejlődését ne gátolja (64., 65., 115., 116. §§.), akkor nyomban reájövünk arra, hogy a büntetőjogi minimális korhatárnál ez a szempont irányadó nem lehet. A büntetőjogi felelősséghez élettapasztalat s értelmi fejlettség szükséges, mely a kedélyi impressiok erejét csökkenti, s lehetővé teszi, hogy a cselekvésnél ne az érzelem, hanem az értelem ve­zesse a mozgató idegeket. Hogy a társadalmi rend szerint 12 éves gyermek már tanoncz lehet, ez nem azért van, mert ér­telme már kellőleg kifejlett, hanem azért, mert a törvényben * Appeliüs : «Die Behandlung jugendlicher Verbrecher» 2. lap. ** Appeliüs : i. m. 227. s köv. 1. 37

Next

/
Thumbnails
Contents