Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]

36 nagy fontosságú kérdéssel, a véleményezők egy másik része pe­dig, a kik Francziaországból kerültek ki, a specialis franczia viszonyokat tartották szem előtt. Jelesül Francziaországban, lia a katona köteles 16-ik évétől 18-ik évének betöltéséig büntetve volt, az afrikai fegyelmi zászlóaljakba soroztatik be. Ez a specia­lis franczia állapot a tárgyaláson is végig vonúlt, pedig midőn nemzetközi kongressus tárgyal valamely kérdést, akkor a specia­lis, egy államban uralgó szokás vagy törvény nem léphet elő­térbe ; s a kérdés megoldására döntő befolyást nem gyakorolhat. A kongressus egyébként kívánatosnak tartja, hogy a bün­tetőjogi kiskorúság egész a betöltött 18-ik évig tolassék ki; de föltétlenül szükséges azonban, hogy a 16 éven felüli korban le­vők külön javító házakban helyeztessenek el, s a 16 éven alóli gyermekekkel együtt ne neveltessenek.* Ezen utóbbi megállapo­dás a javító intézetek igazgatóinak határozott kívánságára vé­tetett fel a határozatba. A kongressus ezen tagjai reáutaltak arra, hogy a 16 éven felüli korban levő bűntettes a nálánál jó­val fiatalabb gyermekeket teljesen demoralisálja; s pedig any- nyira, hogy a javító-intézetekben levő nevelők évekre szóló munkásságának eredményét is tönkreteszik. A kongressus a minimális korhatárral nem foglalkozott. A nemzetközi büntető-egyesületnek németországi osztálya a Halléban 1891 márczius 25-én és 26-án megtartott gyűlésén napirendre tűzte ugyan azt a kérdést, hogy mily irányelvek sze­rint kell a büntetőtörvénykönyvnek a fiatal korú bűnösökre vo­natkozó részét reformálni, ámde a kérdést kellőleg előkészített- пек nem találták, azt a napirendről levették, s egy bizottságot küldöttek ki a végből, hogy az a gyermek bűnözők kérdését ta­nulmányozza, s erre nézve rendszeres javaslatot dolgozzék ki. A bizottság — melynek tagjai voltak: Kbohne, Appélius, Liszt és Kessler — 1891 julius 18-án Eisenachban ült össze, s be­ható tanácskozás után az úgynevezett «eisenachi» javaslatot dolgozta ki, ezt a javaslatot több tekintélyes szakférfiúnak, bör­tönügyi- s egyéb egyesületnek véleményezés végett kiadták, s a beérkezett vélemények alapján egy a véleményezők kiválóbb ele­meiből álló tanácskozmányt hívtak össze 1891. évi deczember * Revue Penitentiaire 1895. évf. 1050. lap. 36

Next

/
Thumbnails
Contents