Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Illés Károly: A vádhatározatról [115., 1896]
8 képeni tárgya nem az, hogy mennyiben köti az ügyész indítványa a bíróságot, hanem az, hogy minő szerepet juttassunk a vád alá helyező eljárásnak a büntető per előkészítésében. Áttérek tehát a vád alá helyezés kérdésére, s erre nézve a következőket teszem vizsgálat tárgyává: 1. Kötelező vagy fakultativ legyen-e a vád alá helyező eljárás? 2. Csupán az iratok alapján, vagy az ügyfelek meghallgatása után határozzon-e a bíróság a vád kérdésében ? 3. Mi legyen a bírói határozat tartalma, ha nem szünteti meg az eljárást ? IY. Első és legsarkalatosabb kérdés az, hogy kötelező vagy fakultativ legyen-e a vád alá helyező eljárás? Erre röviden válaszolhatok, mert e tekintetben teljesen egyetértek előadó úrral. Mindketten hibáztatjuk a fakultativ vagyis az osztrák rendszert, s egyedül helyesnek a kötelező vádhatározat rendszerét fogadjuk el. Az utóbbinak alapja a közérdek, mely e mellett az egyéni érdeket is leginkább biztosítja, a mennyiben személyválogatás nélkül mindenkit megóv attól, hogy kellő ok és alap nélkül a nyilvános főtárgyalás kellemetlenségeinek és veszélyéinek tétessék ki. A fakultativ rendszer a véletlentől, a vádolt személy belátásától, helyzetétől és anyagi képességétől teszi függővé azt, hogy pártatlan biró tekintsen bele ügyébe, mielőtt az főtárgyalásra kerül. Helyesen mondja az előadó úr, hogy a fakultativ rendszer mellett nem a vádindítvány alapossága vagy alaptalansága,, hanem a vádlott helyzete és állása lesz irányadó a rendkívüli segély igénybevételénél. Legjelentékenyebb szerepet e tekintetben vádlott szegénysége, tudatlansága és vizsgálati fogsága játszanak. A ki vizsgálati fogságba került: az mielőbb itélőbirája elé kívánkozik, akár bűnös, akár ártatlan. Ha bűnös azért, hogy megtudja a reá váró büntetést; ha ártatlan azért, hogy alkalma nyíljék ezt bebizonyítani. Minthogy pedig a vád alá helyezésnek főleg a súlyosabb és bonyolódottabb esetekben van helye, s ugyanez esetekben szokták a vizsgálati fogságot is elrendelni: ebből önkényt folyik, hogy legtöbb vizsgálati fogság azokban az esetekben fordul elő, a melyekben vád alá helyezőeljárásnak is helye van. 298
