Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Illés Károly: A vádhatározatról [115., 1896]
7 az igazságszolgáltatásnak, ha azon organum, melynek tiszte a mérlegelés, maga keresi fel a serpenyőkbe rakandó súlyokat! Soha se kívánjunk embertől többet, mint a minek megfelelni képes. A vádrendszer nekem lelkiismeretes birót biztosít, mert én mindentudót nem kívánok. A hévmérőt nem lehet fűtésre használni és a birót nem vádlásra. (Magyar Igazságügy XVIII. 447—459.1.) III. Tisztelt teljes-ülés! Szolgálhatnék több idézettel is, de ez felesleges volna. A kiemelt helyekből már eléggé kitűnik, hogy mire taksálta az előadó úr akkor, mikor még a tiszta vádelv hívének vallotta magát, azt a rendszert, a melyet ma helyesel. Igaz, hogy a jogászgyűlés tulajdonképi tárgya csak az volt, hogy kötve legyen-e az itélőbiróság a minősítés és büntetés tekintetében az ügyész indítványához; de azért mégis felelni kellett arra a kérdésre is, a melyet most vitatunk. Az előadó úr felelt is rá, mert azt mondta, hogy a ki azt az álláspontot foglalja el, hogy a bíróság a minősítés és büntetés tekintetében ne legyen a vádló indítványához kötve: annak azt is kell állítania, hogy a bíróságnak a kir. ügyész beszüntető indítványa ellenére is az eljárás bármely stádiumában joga van a további inkviziczióra; ez pedig egyértelmű az inkviziczió rendszerének visszaállításával. Nekem úgy tetszik, hogy a t. előadó iir éppen e rendszer hívéül csapott fel, midőn megengedi a vádtanácsnak, hogy az ügyész beszüntető indítványa ellenére is tovább folytassa az eljárást és pedig akként, hogy a bíróság felfogásának megfelelő vád előterjesztésére utasíthassa az ügyészséget. Talán nem csalódom, azt állítva, hogy ezzel végkép eltörpíti a közvádló szerepkörét, s hogy másfelől azt az orgánumot, a melynek tiszte a mérlegelés, arra a teendőre utalja, hogy maga keresse a serpenyőbe rakandó súlyokat, vagyis egy sikerült képlettel élve: a hőmérőt fűtésre, a birót vádlásra használja fel. Ez t. teljes-ülés nem az újabb jogfejlés, hanem a dekreta- lék és a liber sextus álláspontja. Ezt részemről el nem fogadhatom, hanem visszatérek Baumgarten Izidor úrnak 1882-ben kifejtett helyesebb nézeteihez. Oly tiszta és világos álláspont az, hogy ezúttal a kiemeltek után annál inkább eltekinthetek közelebbi megokolásától, mert hiszen a jelen vita tulajdon297
