Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Illés Károly: A vádhatározatról [115., 1896]
6 tika tárgyává tette a jogászgyűlés határozatát. E kritikából leszek bátor a következőket kiemelni: 1. A ki az ügyészség ellen bizalmatlan: annak gyanús szemmel kell néznie az állami hatalom által kinevezett és tisztét nevében teljesítő bíróságra is. 2. A ki veszedelmet lát a kir. ügyész túlenyhe kvalifikáczió- jában: annak nem szabad megállapodnia annál, hogy a bíróság a minősítés és büntetés tekintetében ne legyen kötve vádló indítványához, hanem azt is ki kell mondania, hogy a bíróságot sem az ítélethozatal, sem az eljárás folytatása tekintetében nem köthetik a vádlónak minősítési, büntetési vagy beszüntetési indítványai. De a ki már addig ment, hogy a bíróságnak a kir. ügyész beszüntető indítványa daczára az eljárás bármely stádiumában jogot ad a további inkviziczióra: annak tovább is kell mennie. Mert abból, hogy a bíróság folytathatja a nyomozást, daczára az ügyész beszüntető indítványának, logikailag az következik, hogy azt meg is indíthatja, ha az ügyész a feljelentésben nem lát okot az eljárás megkezdésére. 3. Ha nem csalatkozom, úgy az inkviziczió rendszere az, melyet dr. Dell’Adami úr visszaállítani akar. Igaz, ő megengedi a kir. ügyésznek, hogy vádat emeljen; de ha ez fellépni nem akar, megengedi a bíróságnak, hogy vád nélkül kutasson, ítéljen. A közvádló szerepköre nem enyészik el teljesen, hanem végkép eltörpül. A mi rajta áll, az nem több és nem más, mint annak elhatározása, vájjon adott esetben «inquisitio cum promovente» fog-e megejtetni, vagy pedig «inquisitio sine promovente». Nem az én hibám, hogy egyedül a dekretalékban és a liber sextusban találok megfelelő műszavakat azon eljárás jellemzésére, melyet dr. Dell’Adami úr indítványoz. Neki is ezekre kellett volna hivatkozni, nem Glazer nagy nevére, a ki bizonyára a vádelv szatírájának tekintené a bűnper oly rendszerét, melynél a vádló beszüntetési indítványai nem köthetik a bíróságot nemcsak az ítélethozatal, de az eljárás folytatása tekintetében sem. 4. A tiszta vádrendszer keresztülvitelét nemcsak a vád és vérdelem egyenjogúságának, nemcsak a hatalmak megosztásának, hanem magának a bírói ítélet lényegének szempontjából is, egy iiélyes bűnvádi eljárás mellőzhetetlen feltételének tartjuk. Jaj 296
