Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Illés Károly: A vádhatározatról [115., 1896]
5 után vonja vádlott felmentését a biróság által. Szerinte ez megfelel ugyan ama jogi parcemiának: «ahol nincs vádló, nincs biró,» — de azzal együtt egy elv kifolyása, mely a bűnvádi eljárás körében csak bizonyos mértékig érvényesülhet. Az előadó úr azt tartja, hogy midőn az osztrák törvény a pertörlés jogával az Ítélet meghozataláig felruházza az államügyészséget: hatalmas attribútumait kiterjeszti oly területre is, a hol ez már nem szükséges. Az osztrák államügyész több mint közvádló; ő valóságos dominus litis, a kinek kiváltságos állásában kifejezésre jut az a befolyás, melyet a közigazgatás magának az igazságszolgáltatásra biztosít. Az előadó iír tehát nemcsak szükségtelennek, hanem veszélyesnek is tartja az ügyészi vádmonopoliumot, a melynek ellensúlyozására nem tartja elégnek a sértett fél szub- szidiarius vádjogát, minthogy e jog sok büntetendő cselekménynél hiányzik és majdnem mindig megvásárolható. Az egyedüli korrektúrát abban látja az előadó úr, a mit a német büntető eljárás rendel, hogy a biróság a mennyiben folytatandónak tartja az eljárást: a kir. ügyészt, a ki előbb megszüntetést indítványozott, vád előterjesztésére utasíthatja. Az előadó úr ezt tartja ma a kérdés helyes megoldásának. Én ezzel szemben jogászi és törvényhozói tekintélyekre hivat- kozhatnám; de minthogy minden tekintély csak annyit nyom a latban, a mennyit érveik súlya bizonyít: én ezúttal a sok közül csak dr. Baumgarten Izidor úrnak egy kiváló értekezését emelem ki, a melyben ő maga legfényesebben bizonyította be annak az ellenkezőjét, a mit most állít. Az 1882. évi magyar jogászgyülés egyik tárgya volt az a kérdés, hogy mennyiben kösse az ügyészség indítványa a biró- ságot. A jogászgyűlés többsége kimondotta: «hogy a biróság ne legyen kötve a kir. ügyésznek a büntetendő cselekmény minősítése és a büntetés kimérése tekintetében előterjesztett indítványához. Csemegi Károly a minősítés és a büntetés tekintetében előterjesztett indítvány közt különbséget tett, s a bíróságra nézve kötelezőnek csak az utóbbit mondta; míg Baum- garten, mint a vádrendszer híve, azt vitatta, hogy a biróság minden irányban kötve legyen az ügyész indítványához. — E szempontból a «Magyar Igazságügy» hasábjain beható kri295
