Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Illés Károly: A vádhatározatról [115., 1896]
4 lásoknak. E czélból azonban különösen akkor van szükség a vádtanács működésére, ha éppen ez a tanács, vagyis a bíróság van hivatva az eljárást megszüntetni, tekintet nélkül a kir. ügyész indítványára. Mert ha a közvádló visszalépése a vádtanács hozzájárulása nélkül is véget vet a büntető pernek : akkor éppen azokban az esetekben nincs jelentősége a vád alá helyező eljárásnak, a melyekben erre egyébként a terheltnek szüksége volna. E logika azonban csak akkor volna elfogadható, ha a vád- tanács csupán oly esetekben szüntethetné meg az eljárást, mikor a közvádló is megszüntetést indítványoz. Ekkor ugyanis, a mennyiben a közvádló visszalépése különben is véget vetne a büntető pernek: csakugyan felesleges volna birói határozatban is kimondani az eljárás megszüntetését. Ámde a vádtanács nemcsak ily esetekben, hanem akkor is megszüntetheti az eljárást, ha a kir. ügyész vádat emel, s a főtárgyalás megtartását indítványozza. Sőt éppen ez esetek azok, a melyekben a vádtanács működésére, a közvádlónak a bíróság által való ellenőrzésére szükség van. Ezekre azonban már nem illik rá az előadó úr állítása: «A hol a közvádló visszalépése eo ipso véget vet a büntető pernek: elesik a vádhatározat elvi szükségszerűsége.« Nem a közvádló visszalépéséről, hanem a köz vádló aggressiv fellépéséről van itt szó, midőn a vádhatározat elvi szükségessége vagy szükségtelensége felett döntünk; arról van szó, hogy a közvádló ne hurczolhasson bárkit tetszése szerint a főtárgyalásra, hanem legyen bíróság, a mely ennek útját állja, midőn az igazság s a terhelt érdekében ez indokolt. II. A vádhatározat elvi szükségessége tehát nem függ attól, hogy véget vet-e a büntető pernek a vád elejtése vagy nem. E szerint mellőzhetném itt azt a vitakérdést, hogy kötve legyen-e a bíróság a vád elejtéséhez avagy megengedjük-e a vádtanácsnak, hogy az eljárás folytatását rendelhesse el akkor is, ha a kir. ügyész megszüntetést indítványozott. Minthogy azonban az előadó úr e tekintetben is oly álláspontot foglalt el, a melyhez nem csatlakozhatom: szükségesnek látom ezzel is röviden foglalkozni. Az előadó úr hibáztatja az osztrák büntető eljárásnak azt a rendelkezését, hogy a vád elejtése az ügyész részéről maga 294
