Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
18 intézetben való elhelyezés meddig tarthat. Miután a 42. §. a javító intézetben való elhelyezésről azt mondja, hogy az a magánelzárást pótolhatja; miután a magánelzárás csak hat hónapig terjedhet: a judicatura ezt egy időben úgy magyarázta, s itt-ott úgy magyarázza most is, hogy a fogházra Ítélt fiatalkorú bűntettes csak hat hónapig tartható a javítóintézetben. Ez a törvény- magyarázat azonban alapjában téves, merta 42. §. nem a javító- intézetben való elhelyezés tartamát határozza meg, hanem csupán azt fejezi ki, hogy állami kényszernevelésben belátási képességgel biró, s fogházra elitéit gyermekek is részesíthetők, bizonyos feltételek mellett; akkor t. i. ha javításuk czéljából azt vagy a bíróság ítéletében kimondja, vagy a felügyelő bizottság ajánlatára az igazságügyminiszter elrendeli. Az a hat hónapi időtartam ne zavarjon minket a kényszernevelés kérdésénél; mert az nem a javítóintézetben való elhelyezés időtartamát, hanem, — a mint a törvény világosan kifejezi, — a magánelzárás tartamát jelenti. Világosan kitűnik ez a törvénynek a szabadságbüntetésekre vonatkozó rendelkezéseiből. így a magánelzárás tartamát fegy- háznál megmondja a 80. §.; — börtönnél a 38. §.; fogháznál a 40. §.; — ha pedig fogházra Ítélt gyermekekről van szó: a magánelzárás időtartamát a 42. §. határozza meg. Ha tehát azt akarjuk megtudni, hogy a javítóintézetben meddig nevelhetők az ott elhelyezett gyermekek, erre választ ad a 84. §. második pontja, mely kimondja, hogy a javítóintézetben huszadik évén túl az odaszállított gyermek nem tartható. Hogy bíróságaink oly ritkán veszik igénybe azt a jogot, mely szerint módjukban áll a bűnt tevő gyermekeket javítóintézetbe küldeni, — azt hiszem ennek az az oka, hogy rosszul distingválnak; — s a Btk. 42. §-ának azt a kitételét, mely szerint csak akkor küldhetők az itjú bűnösök javítóintézetbe, ha <ijavításukra» szükség van, arra használják fel, hogy a gyermekeket három csoportba oszthassák. E szerint: a) az elsőbe tartoznak azok, a kik javíthatatlanok, — tehát irányukban csak a megtorlást kell érvényesíteni; mert a javítás lehetősége ki van zárva, b) a másodikba tartoznak azok, a kik nem elzüllött gyer18
