Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
19 mekek, s a kiknél a bűncselekmény nem a rossz karakter megnyilatkozása, — hanem egy ephemer tünet. c) a harmadik csoportba azok tartoznak, a kik javításra szorultak, és javíthatók. Kétségtelen, hogy a társadalomra nézve csak az első csoportba tartozó javíthatatlan gyermekek a veszélyesek; — a harmadik csoportba tartozók, vagyis, a kik j avíthatók, veszélyesekké válhatnak,—tehát hogy ez a veszélybe ne következzék: javító- intézetbe helyezendők. A második csoportba tartozó gyermekek azonban, a kik a törvénynyel meggondolatlanságból, könnyelműségből jöttek collisióba; s a kikben a bűnöző jellem még gyökeret nem vert: sem nem veszélyesek, sem veszélyesekké nem válhatnak a társadalomra ; tehát cselekményük úgy társadalmi, mint lélektani szempontból legjelentéktelenebb; — és mégis azt látjuk, hogy ezek a gyermekek a javíthatatlan, a legveszélyesebb csoportba tartozó gyermekkorit bűnösökkel egyenlő bánásmódban részesülnek. Bármily rövid tartamú büntetésre ítéltessenek is, — bekerülnek a fogházakba; a hol a felnőtt gonosztevők társasága csakhamar abba a csoportba juttatja, a melyikbe azok tartoznak, a kiket javítani már nem lehet. Igaz ugyan, hogy a Btk. 86. §-a előírja, hogy a tizenhat éven alóli korban levő büntevők, büntetésük egész időtartama alatt a többi foglyoktól elkülöníten- dők; ámde mindenki tudja, hogy a törvénynek ez a rendelkezése csak a papíron van meg. S így midőn javítóintézetbe küldjük azokat, a kik a társadalmi degeneraczió lejtőjére jutottak, — csak azért, hogy a börtön falai közt a teljes elfajulás fertőjébe ne jussanak, — ugyanakkor ebbe a fertőbe beletaszűjuk azokat, a kik még a lejtő szélére sem értek. Mint láttuk, négy év alatt 3754 gyermekkorú bűnöst Ítéltek el bíróságaink, a kik közül csak 119 került Aszódra. Vajon a börtönbe került 3635 közül hány volt javíthatatlan és hány volt olyan, a ki gyermekkori könnyelműséggel követte el a bűncselekményt ? A büntetőjogi sociologia szempontjából, sőt de lege ferenda azt is kívánatos volna megtudni, hogy ezek közül a kik az éretlen kor áldozataként jutottak a felnőtt gonosztevők közé, — hányán kerültek ki a fogházból teljesen demoralizálva, — és hány lett közülük visszaeső. De hát a statisztika 2* 19
