Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
15 csupán a belátási képességet zsinórmértékül elfogadni, mert hiszen már a hat éves gyermek tudja, hogy lopni, ölni, gyújtogatni nem szabad, tehát ha csak a megkülönböztetési képesség volna mérvadó, az ilyen apró gyermekeket is börtönbe kellene küldeni. A kérdés súlypontja azonban nem ez; sőt nem is ez annak fontosabbik eleme. A bűncselekményt elkövető gyermekek, — mondja Foiniczky — nem az által különböznek a felnőttektől, hogy ezek a törvény tiltó parancsát ismerik, azok pedig nem; — hanem az által, hogy a gyermekekre a külső benyomások nagy hatással vannak, s azoknak kisebb mértékben tudnak ellenállni :-------következéskép a beszámítási képesség nem a tudat, hanem az akaratképességben gyökerezik * Ugyancsak ez a lényege Liszt nézetének is, melyet e tárgyban kriminálpolitikai tanulmányában kifejtett : «Sicher ist ja doch die ausschliessliche Betonung der geistigen, der intellectuellen Entwickelung. Nun ist aber das, was unser Handeln bestimmt und zugleich den Wertmesser für dasselbe abgibt, nicht die Einsicht in die Strafbarkeit, nicht die Unterscheidung von gut und bös, sondern die Klarheit, Sicherheit und Kraft, mit welcher die allgemeinen Vorstellungen von Becht, Beligion, Sittlichkeit unser gesammtes Handeln beeinflussen. Aus der Herrschaft der regulativen Maximen ergibt sich die sogenannte sittliche Freiheit als Grundlage der Zurechnungsfähigkeit im Sinne der herrschenden Lehre. Nicht das Kennen, sondern das Können; nicht der Inhalt der Vorstellungen, sondern ihre ethisch- gemüthliche Betonung ist massgebend: das sind Sätze, deren Richtigkeit zweifellos ist von jedem Standpunkte aus----------Die sittliche Widerstandskraft, das Wort in jedem Sinne genommen, ist das Entscheidende.»** S * Mittheilungen II. 46. 47. ** Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft XII. 170. lap. 15
