Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
7 rath az ideiglenes szabadalom tartama alatt más személyek által előállított tárgyakból a végleges szabadalom kiállítása idejében még eladatlan tárgyak tekintetében a bíróságra egy netáni kárpótlás megítélését akarta bízni, mely határozathozatal mindkét fél érdekeinek méltányos mérlegelésével hozandó, de még a Ständerathban is egyes tagok az ideiglenes szabadalomnak az utánzó ellen irányuló oltalmat akartak nyújtani. Az 1883. évi angol törvény 14. §-a szintén megállapítja az ideiglenes oltalmat, bár ott ideiglenes okmányok nem állíttatnak ki. Az utánzó elleni kereseti joggal ezen ideiglenes oltalom nem jár. Hasonlóképen találunk példát az ideiglenes oltalomra az 1891. évi német törvény 33. §-ában, mely külön alakot szintén nem ad ezen előzetes védelemnek, de mely a törvény szövegezése és a helyes törvénymagyarázat szerint az újabb törvények közt az általunk jelzett irányban, a legelőrehaladottabb álláspontot foglalja el. «Erachtet des Patentamt die Anmeldung für gehörig erfolgt und die Ertbeilung eines Patentes nicht für ausgeschlossen, so beschliesst es die Bekanntmachung der Anmeldung. Mit der Bekanntmachung treten für den Gegenstand der Anmeldung zu Gunsten des Patentsuchers einstweilen die gesetzlichen Wirkungen des Patentes ein.» Sem a törvényben, sem a törvény hozatalát megelőző tárgyalások folyamán nem található adat arra nézve, hogy ezen ideiglenes jog tartalma más, mint a végleges jogé. A végleges jogtól csak tartamának bizonytalansága, de nem tartalma által különbözhetnék csak. Miután a törvény az ideiglenes és a végleges oltalom hatásai közt különbséget nem állapít meg, a bíróság adott esetben köteles lesz az ideiglenes oltalmat kereső félnek ezen oltalmat az utánzó megbüntetése által nyújtani. Az idézett példákból kitűnik, hogy az újabb törvényhozások mind az ideiglenes szabadalmak eszméjével foglalkoztak és hogy a jövő törvényhozások feladata lesz, ezen eszmét tovább fejleszteni és hatályos törvénybeli rendelkezésekké kidomborítani. A szabadalommal járó és abból folyó jogok kezdete tekintetében általunk fentebb felvetett második kérdésre vonatkozólag elvként kell elfogadni, hogy az elsőbbségi nap meghatározásánál a feltaláló jogait feltétlenül meg kell óvni. A szabadalom kezdőpontjának ugyanis az első bejelentési nap és azon óra veendő, 7
