Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
8 melyben a feltaláló, a jövendőbeli szabadalombirtokoa találmányának szabadalmaztatása iránti kérvényét a hatóságnál benyújtotta. Ezen elsőbbségi nap megállapítására vonatkozó igény egyrészt határozottan a feltaláló jogának tekintendő, melyet a szabadalmi kérvény benyújtásának ténye által megszerzett, de másrészről az anyagi jog tekinteteinél fogva ezen kérdésnek elvi szempontból való szabályozása igen fontos, mert sok életbe vágó következmény fűződhetik ahhoz. Előfordulhat, sőt a leggyakoribb esetben megtörtént, hogy a feltaláló, azon hiszemben, bogy most már minden, őt titoktartásra szorító békótól szabadult, azonnal szabadalmi kérvényének beadása után találmányát nyilvánosan gyakorlatba veszi és igy a szabadalmi kérvény benyújtásának ténye által védett illetve védettnek vélt találmányt maga köztudomásra hozza. Igen gyakori eset továbbá, hogy a szabadalmat adományozó hatóság, t. i. a minisztériumok egyike vagy másika vagy a szakértő testület, a műegyetem véleménye alapján vagy más indoknál fogva a szabadalom alapjául szolgáló leírást kielégítőnek nem találja és ennek egyik vagy másik iránybani kiegészítését, pótlását vagy módosítását kívánja. A feltaláló az adományozó hatóság ezen utasításának feltétlenül eleget tenni köteles lévén, a szükséges pótlást, kiegészítést, módosítást megtette és meglepetésére a szabadalmi okmány kézbesítésekor arról értesül, miszerint a szabadalom elsőbbségi napjáúl nem az eredeti benyújtási nap lett megállapítva, hanem azon nap, melyen ő a kiegészített, módosított, kibővített vagy megváltoztatott leírást a szabadalmat adományozó hatóságnak bemutatta. Ilyen szabadalomnak értéke a szabadalom-tulajdonosra nézve azután tulajdonképen semmi, mert a későbbre kitolt elsőbbségi nap és a feltaláló saját, bár jóhiszeműleg és beadott szabadalmi kérvényében bízva elkövetett, a találmány nyilvános előállításában álló cselekményei által a szabadalom alapfeltételét képező újság jellege le lett rontva. Előfordultak esetek, a hol a minisztérium a feltalálótól azt kívánta, miszerint egy szabadalmi kérvény helyett két szabadalmi kérvényt adjon be, miután két technikai eszme megvalósításának tekintették az ezen egy kérvényben bejelentett találmányt. A feltaláló részéről ez megtörtént. Az ezen utasításhoz képest benyújtott két szabadalmi kérvény tartalma, az ahhoz csatolt rajzok ugyan identikusok voltak, csak benyújtásuk napja 8
