Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
18 zur vollständigen Ausübung des Gegenstandes seines Privilegiums in der beliebigen weitesten Ausdehnung nöthig sind, aufzunehmen — folglich überall im ganzen Eeiche Etablissements und Niederlagen zur Verfertigung und zum Verschleisse des Gegenstandes seines Privilegiums zu errichten und Andere zu ermächtigen, seine Entdeckung, Erfindung oder Verbesserung unter dem Schutze seines Privilegiums auszuüben, beliebige Gesellschafter anzunehmen und die Benützung seines Privilegiumsgegenstandes nach jedem Maasstabe zu vergrössern, mit seinem Privilegium selbst zu disponiren, es zu vererben, zu verkaufen, zu verpachten oder sonst nach Belieben zu veräussern, oder auch im Auslande auf den nämlichen Gegenstand ein Privilegium zu nehmen.» Ezen szövegezés teljesen elavult. E §. értelmében a szabadalmazottjogosítva van műhelyeket felállítani, segédmunkásokat felfogadni, raktárakat és telepeket berendezni, társakat maga mellé fogadni, gyártását nagyobbítani, szabadalmával rendelkezni azt elörökölni, eladni, bérbe adni vagy egyéb tetszése szerint elidegeníteni, végül a külföldön is e tárgyra szabadalmat venni. Mindezen jogosítványok olyanok, melyek a szabad forgalom és szabad tevékenység országában, a szabad költözködés idejében törvénybe nem valók. Ezen §-ban az egyedül szabadalomjogi kitétel az, melyben megengedtetik a szabadalom tulajdonosának, hogy másokat feljogosíthat találmánya gyakorlására, de ez is oly magától értetődő jogosítvány, hogy ennek törvénybeli szabályozása felesleges. Eltekintve attól, hogy ezen törvényszakasznak gyakorlati jelentősége absolute nincsen, a törvény alkalmazásában ezen §. visszásságokra, sőt teljes jogeludálásokra adott okot és alkalmat. Ausztriában és Magyarországban, a bejelentési rendszer e classicus országaiban előfordult ugyan és előfordul gyakran azon eset, hogy egy bitorló a más ember szabadalmát képező találmányra vagy teljesen azonos, vagy pedig némi csekély eltérést mutató találmányra szabadalmat kér. A sértett feltaláló sza- badalombitorlási eljárást tesz folyamatba. A szabadalombitorlási eljárás folyamán előáll a panaszlott és védekezik avval, hogy ő neki szabadalma van, ő szabadalom alapján gyártja az incrimi- nált árut vagy készítményt és erre neki a szab. törvény 22. §-a értelmében elvitázhatlan joga van. Ezen férczintézkedés a szaba18
