Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
19 dalmi törvényt alkalmazó hatóságainknak nem épen szerencsés felfogása folytán oda vezetett, hogy a gyors eljárást szükséglö sza- hadalombitorlási eljárás felfüggesztésével a tulajdonképi sértett fél utasíttatott arra, hogy egy más lassú eljárású hatóság előtt, t. i. a ministerium előtt tegyen megsemmisítési eljárást folyamatba bitorlója ellen és csak ennek befejezte után, tehát évek sora «tán folytathatta a bitorlási eljárást, addig azonban bitorlóját nem bánthatja. Ezen intézkedésnek és ezen felfogásnak következménye igen sokszor az volt, hogy a szabadalmazott tűrte a folytonos bitorlást az álszabadalomtulajdonos által, mert res- telte a hosszadalmas perlekedést, melynek gyakorlati foganatja úgy sem volt, a mennyiben gyakran 3—4 év alatt, a meddig ez a per eltartott, ezen czikknek kelendősége és szükséglete megszűnt. Világos, hogy ezen 22. §. a törvénybe egyáltalán nem való. A szab. törvény 21. §-a nem mondható épen szerencsétlenül concipiáltnak, mert ezen §. a törvény helyesebb és jogásziasab- bau szövetkezett intézkedései közé sorolható. «Ein ausschliessliches Privilegium sichert und schützt dem Privilegirten den ausschliessenden Gebrauch seiner Entdeckung, Erfindung oder Verbesserung, so wie sie in seiner vorgelegten Beschreibung dargestellt worden ist, für die Anzahl der Jahre, auf welche sein Privilegium lautet.» Ezen szövegezés mellett a törvény e §-ban a szabadalombirtokosnak elegendő, sőt nagyon is messzemenő oltalmat nyújt, melynek terjedelme azomban szabatosabban volna meghatározandó. Ezen §. kiegészíttetik éspedig kényszerűig egészíttetik ki a szab. törvény 38. §-a által, mely §. a szabadalombitorlás eseteit sorolja fel. Ezen 38. §. értelmében szabadalomsértésnek tekintendő, ha valaki a szabadalmazott beleegyezése nélkül: a) a szabadalom tárgyát a leírásban foglalt módon után- csinálja vagy utánozza, b) ha egy szabadalomnak utánzott, vagy utána csinált tárgyait iparszerü elárusítás czéljából vagy ilyen elárusítás végetti kiállításra vagy őrizetre külföldről behozza, vagy beszerzi és végül c) ilyen tárgyaknak elárusítását, vagy elárusítás czéljából való kiállítását elvállalja, vagy átveszi. Míg tehát a 21. §. alapján egy nagyon messze menő elv látszik megállapíttatni, t. i. azon elv, hogy senkinek, mint a szaba19 2*
