Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
16 jelenségek szerint, de nem a szabadalom-tulajdonos bejelentése alapján határozandó meg. Egy másik 1891-ik évben hozott ítéletben behozatali országnak azon ország tekintetett, melyben a szabadalom-tulajdonosnak a szabadalmi kérvény idejében rendes lakhelye és gyártási telepe (Erzeugungsstätte) volt, miért is egy a kérvényezéskor franczia alapszabadalom által fedett behozatali szabadalom megsemmisíttetett, miután megállapíttatott, hogy a franczia alapszabadalom bemutatása daczára a szabadalom nem Francziaországból, hanem Németországból hozatott be, ez utóbbi országban tényleg gyakorlatban, de nem teljes, hanem csak részleges szabadalmi oltalom alatt állott. Ezen példákból világos, hogy a 3. §. rendelkezései mellett külföldiek szabadalmi jogokat és ezeken alapuló gyártási telepeket megnyugvással nem szerezhetnek és alapíthatnak, annál is inkább, mert a felmerülhető és nyitva maradó kérdések korántsem nincsenek kimerítve. így bírhat valaki több országban szabadalmat és mindegyikben fog a tényleges gyakorlat, a gyártási telep létezése, a lakóhely (például czégnél, melynek több tagja van) kellékei fenforogni; javítási szabadalom csak az egyenlő kellékii külföldi szabadalmak csak egyike részére lesz megadva vagy több külföldi, de egyenlő kellékéi szabadalom közt egyik korábban kéretett, mint a másik; egyik szabadalom nagyobb mérvben lett az egyik külföldi államban gyakorlatba véve, mint a másikban; a külföldön nem az egész találmány, hanem annak csak egyes részei részesülnek szabadalmi oltalomban stb. Mindezen kérdések kielégítő szabályozást a 3. §-ban nem találnak. Egyátalán az egész e szakaszban teremtett intézmény nehezen lesz fentartható. Ha már a honosság szempontjából külömbséget kell tenni, akkor egyedül a reciprocitás elvén alapuló külömbségnek volna létjogosultság tulajdonítható, mely a legújabb német szab. törvény 12. §-ának 2. bekezdésében van szabályozva: «Unter Zustimmung des Bundesrathes kann durch den Reichskanzler bestimmt werden, dass gegen die Angehörigen eines ausländischen Staates ein Vergeltungsrecht zur Anwendung gebracht werde.» A jogalanyiság szempontjából figyelmet érdemel még azon kérdés, mely a hivatalnokok, alkalmazottak és munkások tekintetében merül fel azon irányban, vájjon egy találmány szabadalmaztatását szolgálati viszony fenforgása esetén ki van jogosítva 16
