Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
20 Helyes tehát az, hogy a bíró a szakértőtől csak azt kérdezze, hogy elmebetegség forog-e fenn és az akaratszabadságra és be- számíthatóságra vonatkozó kérdést mellőzze, de egyszersmind a kérdésnek mind feltevésénél, mind megoldásánál azon általános szabály is figyelemben tartandó, hogy abból, hogy valaki psychiatricus szempontból elmebetegnek constatáltatott, nem következik az, hogy az a büntetés alóli mentesség szempontjából is elmebetegnek tekintessék. A szakértőnek egészen világosan szem előtt kell tartania azt, hogy ő csak az ő szaktudománya szempontjából van hivatva véleményt adni és ugyanazt kell elmebetegnek nyilvánítania a bíróság előtt, a kit a klinikán elmebetegnek nyilvánítana. Avval, hogy az ő szakvéleményéből elitélés vagy felmentés következik-e, hogy elitéltetik-e annak folytán valaki, a kit ő felmentendőnek tart vagy felmentetik-e valaki, a kit ő elítélendőnek tart, hogy fognak-e enyhítő körülmények figyelembe vétetni vagy nem, neki szakvéleménye szerkesztésénél törődnie nem szabad, mert e kérdésekben nem ő, hanem a bíróság maga a szakértő. A bíróságnak pedig szem előtt kell tartania azt, hogy abból, hogy a szakértők a psychiatricus szempontból vett elme- betegség fenforgását vagy hiányát megállapították, nem következik az, hogy a büntetőjog értelmében vett elmebetegség fen- forgása vagy hiánya is meg van állapítva, és hogy neki a szakértői vélemény adatainak felhasználásával, de annak eredményétől függetlenül kell a büntetés alóli men. esség szempontjából az elmebetegség fenforgását constatálnia. Ez nem felülbírálása a szakértői véleménynek, hanem a szakértők megbirálásától független büntetőjogi szempontok mérlegelése. Dr. Salgó elmekórtanának bevezetésében azon megjegyzést teszi, hogy «az elmebetegekre vonatkozó jogi felfogás teljesen laikus és nem esik össze az elmekórtani felfogással».* Ezen megjegyzés azon része, mely a kétféle felfogás különbözőségét constatálja, nyilván ugyanazon tények észleléséből indul ki, a melyeket fentebb említettem. A megjegyzés azon része azonban, a mely szerint a jogi felfogás «laikus» felfogás, az én nézetem szerint téves, és csupán annyi benne az igazság, hogy * Dr. Salgó Jakab: Az Elmekórtan Tankönyve, 7. lap. 76
