Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
ч\ az a conceptio, a melyet a büntetőjog alkot az elmebetegség felöl, lényegesen közelebb áll a köztudatbeli, a dr. Salgó által laikusnak nevezett felfogáshoz, mint a psychiatriáé. Mind abban, hogy a psychiatricus szempontból elmebetegségnek tekintett állapotok közül a kevésbbé jellegzetteket, a kezdő stádiumban levőket nem mindig tekinti elmebetegségnek, mind pedig abban, hogy bizonyos büncselekvények elkövetésében és a ellenállhatlan bűnös hajlamban nyilvánuló lélekállapotokat elmebetegségnek nem tekinti, a büntetőjogi felfogás a köztudat felfogásához áll közelebb, mint a psychiatriáéhoz. Ez azonban nem laikus felfogás, hanem egy a psychiatriától különböző tudomány szintén tudományos felfogása. Ha az elmekórtani szakvélemények kérdését e szempontból tekintjük, akkor e szempontból kell azon kérdést is megoldanunk, hogy mikép kell a szakértők elé terjesztett kérdéseket részletesen fogalmazni és mily szempontból kell azokat megoldani. Ezt a kérdést fel kell vetni már azért is, mert abból, hogy az elmebetegség büntetőjogi felfogása más, mint annak psychiatrikus felfogása, első tekintetre az is következhetni látszik, hogy a bírónak az elmebetegség fenforgását nem is kell szakértők által konstatáltatni. Ha ugyanis, — mondhatná valaki, — a biró a büntetőjog szempontjából tartozik eldönteni azt, hogy valaki elmebeteg-e vagy nem, akkor egészen fölösleges ezt a szakértőtől kérdeznie. Ez a következtetés azonban nem áll, és pedig azért nem, mert a végből, hogy a biró a büntetőjog értelmében vett elme- betegséget megállapíthassa, szüksége van a tettes elmeállapotának, illetve elmeállapoti abnormitásainak ismeretére. Ezen elmeállapoti abnormitásokat van hivatva a szakértő a biró előtt az ő szaktudománya alapján kifejteni, illetve leírni. A szakértő van hivatva megmondani a bírónak azt, hogy valamely lopás, a mely a laikus és a biró előtt haszonlesésből elkövetettnek látszik, nem a meggondolt haszonlesésnek, hanem valamely hyste- rikus állapotnak volt következménye. A szakértő mondja meg a bírónak, hogy komplikált furfangossággal elkövetett bűncselekmények, pl. hamis vádak, a melyeket az összes mellékkörülmények tervszerű előadása is kisér, vagy valamely tervszerű okirathamisítás, a melyeknek elkövetési módjából a nem szakértő az 77
