Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
18 mégis, . . . czélszerűségi szempontból épen büntetőtörvénykönyvünkre való tekintettel előnyös a hypnosist az öntudatlansági állapothoz sorolni, mert a btkv. 76. §-a, . . . csakis így alkalmazható a hypnosisban elkövetett cselekvényekre* Ez a szakértői vélemény egész nyíltan annyit jelent, hogy azért kell a hypnosist máskép minősíteni, mint a hogy az elmekórtan igazságai tanítják, mert különben a büntető-törvény czéljait a szakértői vélemény segélyével elérni nem lehetne. A szakértők, a mint ezen példából is látszik, a legtöbbször egészen öntudatosan veszik a büntetőjogi szempontokat tekintetbe, és ez eljárásnál nyilván abból indulnak ki, hogy a büntetőjogi szempontok mérlegelése könnyű dolog, és hogy ők azokat külön büntetőjogi szakértelem nélkül is képesek kellőleg mélr tatni. Ebből, azt hiszik gyakran a szakértők, inconvenientiák nem származhatnak, mert a biróság az oly szakértői véleményt, a mely maga is a büntetőjogi szempontok tekintetbe vételével készült, csak annál könnyebben fogadhatja el az ő ítéletei alapjául. Ez a feltevés azonban távolról sem áll. A büntetőjogi szempontok mérlegelése általánosságban könnyű, mert a természetes igazságérzeten alapszik, de az egyes concret esetben mégis szakszerű tudományosságot igényel. A mint a bíróságok tévesen hitték, a mit sokáig hittek, hogy az elmebetegség fenforgását speciális szaktudomány nélkül konstatálni lehet, ép úgy a szakértők is tévesen hiszik, hogy ők büntetőjogi szakképzettség nélkül képesek a büntetőjogi szempontokat méltatni. A szakértő nem tanulta a büntetőjogot úgy, mint a biró és a leggyakorlottabb bírósági szakértő sem döntött el a gyakorlatban századrész annyi bűnesetet sem, mint a biró. Azon körülmény, hogy a szakértő a kétes elmeállapotokat a bírónál jobban ismeri, csak arra teszi őt hivatottá, hogy a kétes elmeállapotok psychiatricus vonatkozásai tekintetében igényeljen magának szaktekintélyt. A mi a büntetőjogi szempont méltánylását illeti, arra nézve még csak nem is előny az, ha valaki csupán a kétes elmeállapotban elkövetett büncselekvények megítélésével foglalkozik, mert a büntető rendszer számára fontos körülményeket csak az tudja kellőleg * Dr. Szigeti Henrik. Közlemény a szent János közkórház elmebetegek megfigyelő osztályából. Orvosi Hetilap 10. sz. 1893. 74
