Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)

Laufenauer Károly: Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt [92., 1893]

о ember az elmebetegségek fejlődését figyelemmel kiséri, már az iskolában meglátja az ember a designatusokat, kiknél később elmebetegség fog kitörni, a mennyiben tudjuk, hogy az elmebajok legnagyobb részét degenerativ kórképezik, és örökölt hajlamként szállnak át gyermekekre. S e degenerált gyermekek azok, kiket mi helyesen ítélünk meg, kiket ha felnőttek, féleszűeknek, félkegyel- műeknek tartunk. Azonban, mikor így nagyjában véve a laikus közönség meg tudja ítélni, hogy valaki elmebeteg-e vagy nem, ítéletében egyet mégis nélkülöz, t. i. a részleteket nem tudja helyesen felbon - czolni, osztályozni, kiemelni és mikor általában véve valakire azt a bélyeget süti, hogy elmebajos, annak szigorú tüneteit, hogy miért tartja annak, nem tudja felsorolni. S ezt az általános tapasztalatot tartom én okául annak, hogy néha napján megtör­ténik, hogy a bíró az orvos véleményét felülbírálja. Ezt azonban én valami nagy bajnak részemről nem tartom, legfelebb annyiban hogy ha konkrét esetben az illető biró a maga nézetét föléje helyezné valósággal az orvosi véleménynek. Ezt már helytelení­tenem kell. Ez volna egyik megjegyzésem. Dr. Illés úr igen érdekes előadásában egy másik pontban szives volt felemlíteni, hogy azt tapasztalja, miszerint az orvosok a szakértői vélemények szer­kesztésében és adásában sokszorosan túlmennek azon hatás­körön, melyet eléjük a törvény szab: nevezetesen ők belemen­nek a beszámíthatóság kérdésének taglalásába és nem marad­nak ott, hol maradniok kellene, t. i. válaszolni a kérdésre, hogy az illető elmebajos, vagy öntudatlan állapotú, vagy egész­séges-e ? Én ezen kifogásnak és felszólalásnak helyességét egészen osztom és elismerem. Tényleg magam is tapasztalom, számtalan­szor volt alkalmam ily véleményekbe mint felülvéleményezőnek betekinthetni és mondhatom, hogy ez mindenesetre nagy forma­hiba, melyet a szakértők számtalanszor elkövetnek. Csak enyhítő körülményként hozhatok fel annyit, hogy másrészt tényleg meg­történik az, hogy a törvényszék részéről a biró egyenesen azt a kérdést teszi a szakértőhöz, hogy miféle állapotban van az illető, elmebeteg-e vagy egészséges, ha elmebeteg, beszámítható-e vagy nem. És ha ez még vidéken történik, ezt érteni tudnám, de én 45

Next

/
Thumbnails
Contents