Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
7 valamennyi hitelezőre nézve kötelező, ha az adós legalább 50 o/o-ot ajánl, ha a tárgyalásnál megjelent hitelezők többsége az ajánlatot elfogadja, ha ezen hitelezők követelései az összes hitelezők tőkeköveteléseinek legalább háromnegyed részét teszik és ha a bíróság az egyességet jóváhagyja. Az adós elhalálozása esetén örökösei, vagy a hagyatéki gondnok, vagy bármely hitelező kérelmére felszámolásnak van helye. Ezek a javaslat főbb intézkedései, melyekből az eljárás menete kitűnik. Egy gyors, egyszerű és olcsó eljárás ez, mely törvényes alakba önti a csődön kívüli és eddig törvényen kívüli egyezkedést, de egyúttal biztosítékát nyújtja annak is, hogy ennek folyama alatt az adós vagyonát sem az egyes hitelezők, .sem az adós maga meg nem támadhatják s az összhitelezők kárára nem csorbíthatják. Közelebbről vizsgálva az ezen hatálylyal felruházott fizetésbeszüntetés uj intézményét, azt határozottan szerencsés újításnak kell neveznünk, mely adósnak és hitelezőknek egyaránt biztosítja a csődnyitásból származó előnyöket a nélkül, hogy őket a csődben kikerülhetetlen hátrányokkal sújtaná. Az élet követelményeivel számolva, helyreállítja az eddig hiányzó összhangot a forgalom tényleges viszonyai és a törvény rendelkezései között. Ezentúl a törvény nem kényszeríti a fizetésképtelen adóst, hogy csődbe menjen, ha becsületes ember akar maradni; nem kényszeríti a hitelezőt, hogy becsületes és egyezkedni akaró adósát csődbe kergesse, mert valamelyik hitelezőtársa erőszakos pressiót gyakorol. Megvalósítja a par conditio creditorum elvét a csődön kívül is, megvalósítja már a fizetésbeszüntetés napjától kezdve, a mikor az elmélet szerint az anyagi csőd kezdődik, még ha alakilag később lett is megnyitva. Oly czélszerü és üdvös ez az intézmény, hogy szinte azon kell esodálkozni, hogy már régen nem hozták be mindenütt, a hol a csőd intézményét ismerik. Megvolt egyébiránt már a múlt században Hamburg és Bréma városok csődeljárásában. Angliában az intézmény 1826 óta otthonos, Belgiumban 1883-ban hozták be ideiglenesen és 1887-ben végleg megerősítették, Francziaországban 1889-ben és a Svájczban ugyanezen évben létesítettek erre vonatkozó törvényeket. Mind ezen törvény- hozások módot akartak nyújtani a becsületes, de szerencsétlen 85
