Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
€ telesről és csődön kívüli egy ességről» szóló törvényjavaslat tette feladatává az épen ecsetelt visszás állapotok megszüntetését. A törvényjavaslatban szabályozott eljárás két fontos alapelven épül fel, melyek egyike a magyar jogban egészen új, másika ellenben a csődtörvényből van átvéve. Az első lehetővé teszi azt, hogy az adós, ki fizetésképtelenné vált, a csőd megnyitásának elejét vegye az által, hogy fizetéseinek beszüntetését az illetékes bíróságnak az egyességi eljárás megindítliatása végett bejelenti. A másik áthozza az egyességi kényszert a csődtörvényből és a csődön kívüli egyességre is alkalmazza. Legyen szabad, mielőtt annak bírálatába bocsátkozom, hogy a törvényjavaslat ezen alapelvei helyesek-e vagy nem és vájjon azok alapján sikerült-e kitűzött feladatát megoldania, mindenek előtt a törvényjavaslat lényeges tartalmát vázlatosan ismertetnem. A javaslat módosítja a törvény azon rendelkezését, hogy mindenki, a ki fizetéseit beszüntette, azonnal a csőd megnyitását tartozik kérelmezni és ennek elhárítását az egyesség kötése által teszi lehetővé. E végből az adós, a mennyiben a javaslatban taxatíve felsorolt esetek valamelyikénél fogva az egyességi eljárás kedvezményéből kizárva nincs, a csődeljárásra illetékes bíróságnál fizetésbeszüntetését bejelenteni és egyidejűleg vagy legkésőbb 8 nap alatt hitelezőinek jegyzékét is bemutatni tartozik. A fizetésbeszüntetés bejelentése meggátolja további dologi jogok szerzését az adós vagyonára. A bíróság a fizetésbeszüntetést végzésileg kimondván, az eljárás vezetésére törvényszéki bírót küld ki, egyszersmind az adós vagyonának felügyelete és ellenőrzése végett vagyonfelügyelőt rendel és a hitelezőket lo-öd napra tárgy lásra összehívja. E tárgyaláson az adós személyesen megjelenni, leltárát és mérlegét előterjeszteni, a hitelezők egy tized részének kivánatára azt esküvel is megerősíteni és egyességi ajánlatát előterjeszteni tartozik. A hitelezők vagy azonnal elfogadhatják az egyességi ajánlatot vagy bizottságot küldenek ki az adós vagyoni viszonyainak, leltárának, mérlegének és egyéb bevallásai helyességének megvizsgálása végett, mely esetben az egyességi ajánlat érdemleges tárgyalására legfeljebb 15-öd napra újabb határnap tűzetik ki. Az egyesség 84
