Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
38 hatja a fuvarlevelet erészbeni bizonyító erejétől. Az egyezmény e hiányán nálunk a tarifa segített. A feladó köteles mindazon vám- és egyéb okmányokat esa- tolni a fuvarlevélhez, melyekre útközben szükség lehet. Es itt ismét az egyezménynek egy fontos kijelentéséhez érek: ahhoz, mely szerint a vasút köteles útközben a vámkezelést teljesíteni. Ez egészen novum és a vasútra nézve igen terhes feltétel. Hosszú vita tárgyát képezte ennek elfogadása és sok hang találkozott, mely a mellett szólt, hogy a feladónak engedtessék befolyás a vámkezelésre. A vasút érdeke volt itt a döntő azért, mert a vasút, a mely az áru átvételétől annak kiszolgáltatásáig tartozik szavatolni az áruban előállható minden kárért, az elveszésért, az értékcsökkenésért stb. nem tehető felelőssé, ha útközben a feladónak ingerenczia biztosíttatik épen akkor, a mikor a küldemény kibontatik, mert hisz tudvalevőleg a vámkezelésnél többnyire a küldemény fel szokott bontatni. A feladó a szükséges okmányok hiányáért felelős. A vámo- zási eljárásból a vasút, mint bizományos a kér. törvény szerint felelős. A rendelkezésre jogosult érdekeinek védelmére azt rendeli az egyezmény, hogy ő a vámkezeléshez meghívandó. De ki a rendelkezésre jogosult ez esetben ? A czímzett semmi esetre sem, mert ő csak a rendeltetési állomáson rendelkezhetik, ha pedig nincsen nála a másodpéldány, akkor a feladó sem. így megtörténhetik, hogy egyik sem jogosult ott jelen lenni. Annál nagyobb azután a vasútra háruló teher. A jogosult féltől a vasút ezen fáradsága fejében dijat szedhet, mely díjszabás szerint állapítható meg. A rendeltetési állomáson már a czímzett teljesítheti a vámeljárást. Ha ő nem él e jogával, az eljárást nem a vasút, hanem a feladó köteles teljesíteni. A díjszabásokra vonatkozólag az egyezmény tiltja, hogy díjszabásba vagy dijkedvezményi hirdetményekbe fel nem vett díjtételek alkalmaztassanak. Ez a határozmány az egyenlő elbánás sarkalatos elvét díjszabási téren érvényesíti és a németek theoretikus törekvései folytán, melyek oly szigorú formába akarták öltöztetni e szabályt, hogy még a majdnem minden államban megengedett díjkedvezmények is ki lettek volna zárva, a zárjegyzőkönyvben azt a kijelentést tette szükségessé, hogy az 60
