Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
19 államok ez által semmi oly kötelezettséget nem vállalnak, mely az állam tarifa-felségjogának bármikép derogálhatna. A fuvardijak átutalására vonatkozó batározmányok legnagyobb része megegyezik eddigi jogunk határozmányaival, azért ezeket nem méltatom bővebben. Az egyezmény az utánvételeket megengedi és itt ismét egynéhány sajátságos szabályt állapít meg. Az egyezmény egy határt állított fel az utánvételeknél. Az utánvétel az áru értéke erejéig terjedhet, de 2000 frank maximális határértéken felül, ha az áru értéke nagyobb, tovább nem lehet menni, azonban ha az érték kisebb, ez képezi a maximális határt. De itt megengedte az egyezmény, hogy az egyes államok kedvezőbb szabályokat alkalmazzanak és ezzel a joggal egyes államok már is éltek. Megjegyzendő, hogy a vasút által átutalt illeték jogilag nem utánvét. Az egyezmény, habár külön nem említi, készpénzbeli előleg utánvételét is megengedi. Az utánvét bizonyítéka a fuvarlevél. A vasút az utánvét fejében csak feladónak, nem a rendelkezésre jogosultnak és annak is csak kár esetén szavatol. Az egyezmény megállapítja a leghosszabb szállítási határidőt, de mérsékelt dijak alkalmazása esetén a beljog által megállapított hosszabb határidőknek is helyt ad. Ez egyetlen esete annak, hogy a belföldi jog módosíthatja az absolut hatályú nemzetközi jogot, mert azt a másik esetet, hogy t. i. a beljognak a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó szabályai is a határidő nyugvásánál figyelembe vétetnek, az egyezmény magáévá tette, úgy hogy ott nem a beljog hatása forog fenn. Az egyezmény nem recipiálta a szállítási határidő meghosszabbításának két eddig gyakorlatban volt okát: a más pályára való átmeneteit és az összekötő vasúton való átszállítást. A rendelkezésről, valamint annak esetleges következményeiről már volt szerencsém röviden megemlékezni. Itt még a következőkre kívánnám felhívni a tisztelt teljes-ülés figyelmét. A rendelkezésnek két esete lehet. Az egyik, mikor feladó kívánja változtatni az ügylet feltételeit, a másik, mikor az ügyletnek elejétől fogva tervezett lebonyolítási módját valamely beállott körülmény akadályozza. A rendelkezés mindkét esetben feladót illeti meg, azonban csak akkor, ha 1. a fuvarlevél másodpéldá2* 61
