Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
12 és a szándékban a nemzetközi jog alapján való fuvarozás volt. Az így okoskodóknak egyik további érvét képezi az, hogy ha ez meg volna engedve, akkor a nemzetközi jog által nyújtott előnyöket kijátszás lítján meg lehetne szerezni a belföldi szállítmányok számára is. Ebben ma már a legtöbb államban igen csekély a veszély, mert a legtöbb belföldi jog ma már a nemzetközi jog szerint van átalakítva és így szemben az egyezmény azon határozott kijelentésével, hogy az csakis a különböző államok közti szállítmányokra alkalmazható, ez esetben helyesen talán a belföldi jog lesz irányadó. Az egyezmény alkalmazásának utolsó feltételét a nemzetközi fuvarlevéllel való feladás képezi. Más papír nem fogadtatik el. E papír irányadó arra nézve, hogy az illető szállítmányra az egyezmény alkalmaztassék-e ? A szállítási kényszer elvét az egyezmény első szakasza állapította meg, de kivételekkel ; a mint hogy egy kényszerelv soha kivételek nélkül nem állhat meg. A kivételek itt olyanok, melyek a dolog természetében rejlenek. Absolute kizárt tárgyak a szállításban részes területeknek csak egyikén is postakényszernek alávetett tárgyak. Hogy melyek ezen áruk, arra a központi hivatal van hivatva felvilágosítást adni, melynek az egyes államok e tárgyakat bejelentik. E hivatal a feje az egész egyezménynek; ennek agyvelejében kell az egész egyezmény tárházát keresnünk és e hivatal vezetői oly részletességgel tartoznak ismerni ez egyes államok beljogát, hogy valóban nagy feladatuk van. A második csoportba, mely a szállítási kényszer elve alól absolut kivételt képez, tartozik minden oly tárgy, mely terje- delme, súlya, vagy egyéb tulajdonsága miatt a szállítás végrehajtásában résztvevő vasutak habár csak egyikének is építési és üzemi berendezése szerint a fuvarozásra nem alkalmas. Itt ismét a központi hivatal illetékes annak megállapítására és közzétételére, hogy mik ezek a tárgyak. Harmadszor azon tárgyak vannak abszolúte kizárva, melyeknek szállítása egyik vagy másik államban rendészeti, vagy közokoknál fogva tilos. Az egyezmény eredeti szellemének nem egészen felel meg, hogy a magyar szöveg közrendészeti okokat említ, mert a vámszempontból behozatali tilalommal 54
