Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
11 alatt. A rendes kereskedelmi jogi értelmezés irányadó e tekintetben. Tény az, bogy egy vitakérdés már felmerült: hogy vájjon a hulla árunak tekintendő-e ? Némelyek ezt a csomagolás módjától tették függővé. Hát én azt hiszem, hogy ez minden kritikát szükségtelenné tesz. Megemlítendő azonban, hogy az úti-pod- gyász nem árú az egyezmény értelmében. Másodszor szükséges az, hogy a szállítás nemzetközi forgalomban, szerződéses államok és szerződéses vasutak közt mozogjon. Egy kissé kevéssé van az egyezményben megmagyarázva, hogy mi értendő ez alatt? Kétségtelen, hogy ki vannak zárva az oly szállítmányok, melyek szerződéses államból nem szerződéses államba és megfordítva nem szerződéses államból szerződéses államba mennek : ki vannak zárva az oly szállítmányok is, melyek szerződéses államból nem szerződéses államon át szerződéses államba és megfordítva, nem szerződéses államból szerződéses államon át nem szerződéses államba mennek. Ki van zárva minden szállítmány, mely nem nemzetközi, mely egy államon belül mozog, ki van zárva továbbá az oly szállítmány is, melynek a kezdő- és végállomása ugyanazon államban fekszik, ha közben szerződéses államon szállíttatott is át, pl. Németországban a Luxemburgon keresztülmenő áruk. Végül ki van zárva a határállomások egymás közti forgalma, hacsak a felek az egyezmény alkalmazását ki nemikötötték, a zárjegyzőkönyv első pontja szerint. Ennek indoka a vámkezelési okokban rejlik; s erre bővebben kiterjeszkednem nem szükséges. Megemlitendő az, hogy az egyezménynek egy később részletesebben említendő pontja az utólagos rendelkezésről szóló liatá- rozmány által egy vita keletkezhetik a területi kérdésnél. Megtörténhetik t. i., hogy a feladó, ki nemzetközi szállítmányt adott fel, utólagos rendelkezés által aként intézkedik, hogy a szállítmány nem az e-r Heti más államban fekvő rendeltetési helyen, hanem a feladási állam területén belül fekvő állomáson adassák le. Kérdés, melyik jog alkalmaztassák? a nemzetközi, vagya belföldi jog? Kétségtelen, hogy a nemzetközi jog nem alkalmazható, mert az csak az egyik szerződő államból a másik szerződő állam területére menő szállítmányra alkalmazható. Belföldi jog azért nem volna némelyek nézete szerint alkalmazható, mert hisz. nemzetközi fuvarlevéllel történt a feladás 53
