Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
8 feletti rendelkezés kérdésénél, hol világosabb, praktikusabb és jobb volt a svájczi terv, nem járultak hozzá. Az első 1878. évi értekezleten kitűnt, hogy kétféle szabályt kell megkülönböztetni: állandót és változót; ennek eredménye az, hogy az egyezmény mellett, külön végrehajtási szabályok is létesültek. Az első értekezlet főeredménye a szavatosság elveinek megállapítása. A második 1881-ben egy központi hivatal felállítását határozta el az egyezmény keresztülvitelére, e végből külön szabályzatot is alkotván és megállapította végleg az áru feletti rendelkezést. A harmadik 1886-iki ülésszak perjogi kellékekkel foglalkozott és csiszolta az egész textust; a mi azonban nem zárta ki azt, hogy a német és franczia szövegekben, melyek mindegyike egyenlő erejű, eltérések ne legyenek, melyek gyakran értelemzavarók. Ezek után még 1890. október 13/14-én zárülés tartatott, melyben megállapíttatott, hogy a ratifikáczió mikor történjék meg és zárjegyzőkönyv is készült. A ratifikáczió 1892. évi szeptember hó 30-án eszközöltetett, még pedig a rendes nemzetközijogi szokástól eltérő módon olyformán, hogy a ratifikácziók nem cseréltettek ki, hanem a berni szövetségtanács levéltárában letették. Ezen eltérés ellen nem lehet kifogást tenni, mert van rá preczedens a nemzetközi postaszerződésnél, hol ugyanez az eljárás követtetett. A ratifikáczióról, mely az egyezmény összes mellékleteire, vagyis a már említetteken kívül a részes vasutak és a feltételesen szállítható áruk jegyzékére, valamint az 1890. október 13-iki diplomacziai jegyzőkönyre is kiterjedt, szintén külön jegyzőkönyv vétetett fel. Általános jellemzésül elég azt említeni, hogy az egyezmény kompromisszum, tehát nem lehet egységes; hogy abban a theo- riának megfelelő helyes sorrend nem található meg. Az egyes határozmányok pl. a visszkeresetre vonatkozó szabályok el vannak szórva. Még inkább mutatkozik ez a perjogi szabályoknál. De épen ezek képezik egyik kiváló előnyét az egyezménynek. Az egyezmény ugyanis az első fuvarozási codex, mely perjogi szabályokat is alkotott és egy csomó oly végrehajtási határoz- mányt is tartalmaz, melyek egyenes biztosítékát képezik annak, hogy az egyezmény nemcsak theoretikus becsű alkotás, hanem so
