Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
37 nyújtanak, hogy a rossz útra tévedt gyermeket minden eszközzel visszatéríteni fognak igyekezni, akkor az államhatalom kimerítette kötelességkörét, midőn a gyermeket átadva családi körének, nevelését folytonos figyelemmel kiséri és a szülőket hatalmuk gyakorlásában serényen ellenőrzi, mely czélból a szülőknek kezesség vállalására való köteleztetése aggály nélkül lesz alkalmazható. A hol azonban ezen biztosítékok hiányoznak, a megelőző elv okvetlenül azt követeli, hogy a bűntettes gyermek további nevelése akár elegendő garancziát nyújtó egyes családokra, akár kellő körültekintéssel szervezett intézetekre bízassák. Ennélfogva a bírói cognitió fog dönteni a szülői jogok és kötelmeknek épségben tartása avagy azoknak felfüggesztése kérdésében ; különös arbitrium a kérdés helyes megoldásához nem szükséges, mert kizárólag ténybeli körülményeknek latolgatása által ki van merítve, úgy hogy e hatáskör veszély nélkül ruháztat- hatott át Michigan államában esküdtszékre. Nem érheti a rendszert az illiberalismus és a demokraticus elv hiányának vádja sem, mert minden rendszernek a tényleg fennálló viszonyokkal, a tehetőségek és képességek aránytalan megoszlásával számolnia kell, ha czélját tévesztenie nem kívánja. Való, hogy a bírói dis- cretionarius hatalomnak megállapítása mellett a bűntettes gyermekek szülői hatalmának elvonása kiváltképen a szegény, napi keresményükből élő néposztályok családi jogkörébe fog benyúlni, kik gyakran a legjobb akarat, a leggyengédebb szülői szeretet daczára sem képesek gyermekeiket folytonosan felügyelni, őket veszedelmes társaságtól és vészthozó romlott befolyásoktól megóvni, — ez azonban a létező társadalmi rendnek és szervezetnek, a vagyoni viszonyok aránytalan megosztásának természetszerű következménye, annak megszüntetése csak a nagy socialis kérdés helyes és az emberek hamisítatlan egyenlőségének elvére alapított megoldása után fog bekövetkezni. A tételes törvényhozások a gyermekvédelem kérdésének ezen része előtt sem hunytak szemet. .Jelesen a code pénal 66. §.- ának azon rendelkezése következtében, mely szerint a megkülönböztetési képesség nélkül — sans discernement — vétkező 16 éven aluli fiatalok felmentése alkalmával a bíróság megállapítja azt, váljon azok szülőiknek visszaadassanak-e vágj'javító intézetbe helyezendők, már az 1850 augusztus 5-én alkotott 37
