Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
közét abban látja, hogy megengedtessék a bíróságoknak a szülőktől az atyai hatalomból folyó jogosítványok teljét vágj’ azoknak egy részét meghatározott időre megvonni», a mint az internationale krim. Vereinigung német csoportjának 1891. évi hallei közgyűlése is határozatilag kimondotta, hogy mindazon esetekben, midőn 14 éven aluli gyermekek nevelése annyira el van hanyagolva, hogy erkölcsi elzüllésük várható, az államilag ellenőrzött nevelésnek szüksége áll elő. A tételes törvény feladata megállapítani a feltételeket, melyeknek fenforgása a szülői jogoknak elvonását indokolja; «az állam pedig — C. D. Randall Michigen állam volt szenátorának szavai szerint — hason törvényeket alkotva, nem csak a gyermek érdekében cselekszik, ki egyszer polgára lesz, hanem saját érdekében is eljár és magát pártfogolja, midőn ily eszközök által a minimumra igyekszik leszorítani haszontalan tagjainak számát és maximumra fokozni a munkás és hasznos polgárok számát, mert a törvényben felsorolt rossz bánásmód hathatósan elősegíti, bőgj' a gyermekből vétkes és bűntettes egyén váljék.» 34 IV. Végezetül egész röviden a szorosabb értelemben vett gyermekvédelem azon eseteivel is kívánok foglalkozni, midőn valamely gyermeknek elhanyagolt nevelése és erkölcsös felfogásának hiánya már büncselekvény elkövetésében nyilvánul. Hazai büntető törvénykönyvünk szerint az ily gyermek, a mennyiben 12-ik életévét még nem töltöttebe, semminemű kényszerrendszabályoknak nem vethető alá, ellenkező esetben a rendes büntetési tételeknél enyhébb alakban megbüntette tik, ha cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással bírt, ha pedig annak liiján volt, javító intézetbe helyezhető. Ellenben sem arról, hogy az ily bűntettes gyermek, a mennyiben bünvád alá egyáltalában nem vonható, kivétessék azon családi körből, melyben bünhajlamai zavartalanul fejlődhettek, az pedig, ki akár javító intézetbe, akár szabadságvesztés büntetésre ítéltetett, szabadon bocsátása után ne kerüljön vissza azok felügyelete és «nevelése» alá, kik bűntettes egyénné válni engedték, sem a 34
