Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
33 lője szokásos iszákos vagy rossz viselkedésű és botrányos viseletű, tolvaj vagy prostituált hírében áll, megengedi, hogy gyermeke a nyilvános helyeket koldulás vagy alamizsnaszedés czél- jából látogassa, felhatalmazza őt tolvajok vagy prostituáltak társaságának látogatására akár egyedül, akár szülőjével egyetemben, végül kiknek szülője akár saját példájával, akár rossz neveléssel a gyermek erkölcsét megrontja. Valóban, hogy ha a törvénynek mindezen rendelkezései oly lelkiismeretességgel fognak végrehajtatni, mint a milyen minutiosus részletességgel lettek megalkotva, akkor az amerikai államban kimaradhatlanul be fog valósulni azon franczia iró jóslata, melyet a gyermek- védelem ügyéről irt értekezésében («de la déchéance de la puissance paternelle et de la protection de l’enfance», G. Bour- cart, nancy-i jogtanár) mondott, hogy t. i. ha azon elvet, mely szerint az atyai hatalom a gyermekek érdekében adatott meg és ennélfogva a közhatóságnak joga, sőt kötelessége az avval való visszaélést megszüntetni, sőt megelőzni, az egész világon helyesen felfogták volna, akkor az erkölcsileg elhagyatott gyermekek kérdése félelmetes élét régen vesztette volna. Talán nem szükséges kiemelnem, hogy álláspontomnak következetességénél fogva az erkölcstelen és tisztességtelen életmódot folytató szülők hatalma megszüntetésének hive vagyok. Feltétlenül osztom az 1885-diki római congressus alkalmával kifejezésre jutott azon véleményt, mely szerint a gyermekek nevelése, egy kötelesség, mely a szülőkre hárul és nincs indok mely ellenezhetné, hogy a törvény büntesse azokat, kik azt elhanyagolják (Actes du congrés pénitentiaire international de Rome, I. kötet, Jagemann véleménye); teljesen át vagyok hatva azon meggyőződéstől, hogy a fiatal nemzedéknek biinhajlamaiban nyilvánuló elfajulásának oka, hogy sok szülő erkölcstelenségben élve és elvesztve minden erkölcsi érzést, gyermekeiket is rosszra indítják, ennélfogva ily méltatlan szülők a társadalom érdekében nem tarthatják meg az atyai hatalomból folyó jogokat (Félix Yoisin véleménye ugyanott). A congressus megállapodása szerint «társadalmi érdek követeli, hogy törvényes rendszabályok alkalmaztassanak azon sajnálatos következmények megelőzésére, melyek a szülők által kiskorú gyermekeiknek adott erkölcstelen nevelésből folynak ; a congressus ennek egyik esz3 33
