Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
45 választmány öröme a fölött: hogy az igen tisztelt tanár úr — e kérésünknek engedve — vállalkozott e terhes feladatra. Mi tudtuk előre, hogy a tanár úr — a tudományosság teljes apparátusával, — ámbár rövid értekezésbe foglalva, meg fog bennünket ismertetni a kérdésnek múltjával és jelenével; meg fogja jelölni az erre vonatkozólag egymással szembeállított elveket, az egyes elvek módosításait, az nányokat, a szempontokat és a határokat is. Es épen úgy, a mint mi ezt előre tudtuk és előre láttuk, épen úgy következett be. Eövid két óra lefolyása alatt — látszólag egy pusztán theoretikai fogalommeghatározás, érvelés és fejtegetés logicus lebonyolításában : -— az alkotmánytannak és az alkotmányos életnek legvitálisabb eszmei alapja tárult fel előttünk. Azok, a kik a szellemi mozgató erőknek működését a lefolyt idők történetében, különösen e század második fele kezdetének eseményeiben felismerték: ezen értekezés fonalán is újabban meggyőződtek azon végzetes tévedésről, melyet különösen a német közjogi litteratura egyik része követett el akkor : a mikor az államhatalom egységének meg nem különböztetett szempontjára helyezkedve, az újkori társadalommal és annak követelményeivel szemben, az államhatalom egységébe, az állami hatalmak nyilvánulásának egységét is befoglalta, s ezzel a törvényhozást, végrehajtást és közigazgatást, mintegy egy személybe összpontosítva — magát a törvényhozási hatalmat teljesen nullifikálta. A tétel egyébiránt így felállítva nem Labandtól származik; készen volt ez már az ötvenes években s a gyakorlat alkalmazását is megtalálta azon összeütközésben, melyet «Das Trauerspiel in Kur-Hessen» megjelöléssel, oly találóan jellemez egyik történetíró. Ezen szerencsétlen elméletre vezethető vissza a «hanno- verai válság» is, melynek legfőbb legitimatiójául állította fel Hannover királya, azon rettentő mondatot: «Zwischen mich und mein Volk darf sich ein Blatt Papier nicht drängen.» E mondatban foglaltatott össze a hatalom feloszthatatlanságának valódi lényege, valódi béltartalma; ennek kerestek elvi igazoltságot, tudományos jogalapot az uralkodó hatalom sophis- tái. És nem lehet szomorú érzület nélkül átsurranni e sötét kor azon jelenségén, mely — vagy magának az elvnek, vagy egyikmásik végzetes kiágazásának legitimálására — tevékenységben 67