Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
33 annak helyére az államhatalmak egységét teszi oly formán, hogy az egyes államokban a fejedelmet állítja oda az «osztatlan és oszthatatlan államhatalom» birtokosának, a birodalomban pedig a birodalomhoz tartozó államok összeségét, mint ideális egységet gondolva, a melynek szuverén orgánuma a Bundesrath. Az állam szuverenitása ugyanis Laband szerint nem a törvény tartalmának megállapításában, hanem a szentesítésben nyilatkozik, ezt pedig az egyes államokban a fejedelem, a birodalomban a Bundesrath adja meg. Az egyes államok parlamentjeinek, a birodalmi Reichstagnak valamely törvény iránti megállapodásai csak törvényjavaslatok, melyeket a szentesítés emel törvényerőre, tesz szuverén akaratnyilvánítássá. S a mint a fejedelmet vagy a birodalomban a Bundesrathot illeti a szentesítés szuverén joga, úgy náluk, illetőleg a birodalomban a császárnál és a Bundesrathnál van a végrehajtó hatalom is; a parlamentek nem osztoznak az állam szuverén hatalmában, megegyezésök a fejedelemmel, ha a törvényre vonatkoztatnók, az egységes államszemélyiség akaratát két egyezkedő fél szerződésévé változtatná. (Laband Staatsr. d. deutsch. Reichs. П. köt. 7. 1. I. kiad.) E tan lényege nyilván abban áll, hogy az államhatalom egységét csak fizikailag bírja képzelni, meid hisz a parlamenteknek a törvényalkotásban való részvétét azért tagadja meg s azért nyilvánítja azt csak a törvény tartalmának meghatározására irányulónak, magát a törvényhozást pedig csak a szentesítésben rejlőnek, mert ha a parlamenteknek a törvényhozásban részt engedne, ez az osztatlan és oszthatlan államhatalom felosztása lenne. Ezt a materialisztikus felfogást maga Laband is elveti a birodalomra nézve, midőn állítja, hogy a birodalomban a szuverén hatalom alanya ugyan a hozzátartozó államok összesége alapján képződő eszmei személyiség, ámde ez eszmei személyiség hatalmának hordozója az a 25 állam, a melyből a birodalom áll, a melyek közt a birodalom szuverén hatalma meg van osztva; de még inkább meg van az osztva az által, ha a birodalmi parlamenttől, a Reichtstagtól eltekintünk is annak következtében, hogy a 25 államból alkotott Bundesrath és annak elnöke a császár a szuverén hatalom egy részét, így a szentesí3 55
