Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Concha Győző: Az államhatalmak megoszlásának elvei [73., 1892]
34 tést csak együtt, ellenben a végrehajtó hatalmat a császár és Bundesrath nagyon is megosztva gyakorolják. Az újabb német közjogi irodalom elvetve az államhatalmaknak mondhatjuk évezredes tanait, mint Hánel is kiemeli (Studien II. Band. 84. 1.), teljes chaost teremtett azon fogalmak körében, melyek ide vonatkoznak. így Laband szerint a törvényhozás az államnak az a funkcziója, a mely kötelező szabályokat állít fel, a bíráskodás, a mely egyes konkret jogviszonyt kötelezőleg megállapít, míg a közigazgatás (mert Laband a fran- czia eredetű exekutiva iránti ellenszenvében a végrehajtó hatalomnak nevét is kerüli) az államkormány szabad működése az állami feladatoknak a jogrend határai közt való keresztülvitelére, a miből az következnék, hogy a kötelező szabályok felállítása az államnak nem szabad ténykedése s nem feladatai egyikének keresztülvitele, másrészt meg, hogy az állami feladatoknak oly keresztülvitele, a mely szabályok, törvények által rendezve van, nem közigazgatás. Ezen a zavaron az újabb német theoriák elfogultságát kikerülő és a franczia és amerikai gondolkodás vívmányait elfogadó (lásd Studien II. köt. 36. 1. s több helyt) Hánel is csak részben segít, midőn az állam alkotó elemeinek összefüggését az állam- czél szempontjából alkotmánynak, az állam funkczióit, eltekintve tárgyaiktól, törvényhozásnak és végrehajtásnak, e funk- cziók tárgyait, feladatait közigazgatásnak nevezi, ide értve e feladatokhoz a jogszabályok alkotását is, a mi által a jogszabályok alkotása is közigazgatás lesz. Végkép összezavarja azonban az államhatalmak tanát Jelűnek, a kinek az államkapcsolatokról írt elmélete megérdemlett elismerésben részesült. Gesetz und Verordnung czímű munkájában ugyanis kifejtve a szuverén akarat orgánumai és funkcziói közt való különbséget, először is nem jut a tekintetben eredményre, melyek a fő, a lényeges orgánumok ezek között, azután pedig a funkcziókat az államczélból vezeti le ily formán. Az állam funkcziója a czél szerint lesz különböző, a melyet végez; az államczél pedig, így szól, nyilván Holtzen- dorf nyomán, az állam önlétének, a jognak és művelődésnek fentartására lévén szétbontható, az állami funkcziók irányai ezekhez simulnak s így azt következteti, hogy három fő állam56
