Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
21 curiai döntés megértésére szolgál. Ez által eléretnék, hogy egy- egy kötetben háromszor több eset férne el, mint az ellenkező praxis mellett és végre is arra, hogy minden harmadrangú aljá- rásbiró ítélete is megörökíttessék, semmi szükség sincsen. A vállalat vezetésével legalább két és legfölebb három szerkesztő bízatnék meg, kik e munkáért megfelelő díjazásban részesülnek és kik közül az egyiknek elméleti jogtudósnak, a másiknak (esetleg a másik kettőnek) a gyakorlat emberének (esetleg egyik bírónak, másik ügyvédnek) kellene lennie. A vállalat költségei első sorban előfizetések utján, másodsorban a kormány segélyezése, harmadszor a szaklapok részvétele utján volnának fedezendők. A szaklapok részvétele alatt a következőt értem: Szaklapjaink mindegyike jelenleg külön-külön adja ki, melléklet alakjában, a jogeseteket. E munka, a papír és nyomtatás tetemes költségbe kerülnek. E külön-külön készült mellékletek helyett e lapok jövőben a vállalatunktól kiadandó «Magánjogi döntvények gyűjteményét» mellékelnék, amiért azután vállalatunkat megfelelő javadalmazásban részesítenék. Fentartom magamnak, hogy ez eszmét kellő alkalommal kellő helyen értékesítsem. Itt csak a gondolatok összefüggésénél fogva voltam bátor megpendíteni. Ez eszme alapja és indító oka pedig azon meggyőződésem: hogy a magyar esetjogot előbb össze kell gyűjteni, mielőtt magánjogunk meg volna irható. De az esetjog gyűjtésével is csak feles munkát végzünk. Nemcsak gyűjteni kell azt, de fel is kell dolgozni. Tudományunk e tekintetben is majd mindennel maradt adós. A ki a magyar magánjog rendszerét megírja, attól megkívánjuk, hogy könyvének minden tételét a létező jog forrásaival igazolja. Kodifikálatlan jogban, mint a mienk, e jogforrás többnyire csak a gyakorlat lehet. Ebből a magyar magánjog felépítésének egyik nélkülözhetetlen előmunkálata áll elő: Elő kell venni az összes összegyüjtendő jogeseteinket, esetről esetre megállapítani a bennük kimondott jogszabályt és ezután az esetet a rendszer illető helyére — esetleg több helyére is, ha több a benne rejlő jogszabály — elhelyezni. Ha csak a Dárday-féle Döntvénytár több mint hatvan kötetének tartalmát ily szempont szerint széllyel bontanók, és az eseteket valamely magánjogi kézikönyv, pl. Zlinszky illető lapjai mellé irnók: ámulattal látnok, mennyi295
