Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
20 ságunk tekintélyének, tartozunk vele tudományunk hírnevének és tudományos vállalataink hitelének, hogy bírói esetjogunk megfelelőbb alakban lásson napvilágot. Egy Seuffert Archívuma, egy Glaser-Unger-Walter vállalatához hasonlót kell, még pedig mentül előbb kell létesítenünk, nekünk is. Oly vállalatot, melynek tényleg az egész legfőbb bírósági anyag állana rendelkezésére és a Curia vezérfiai vezetésében, figyelmeztetésében és szellemi támogatásában részesülne, hogy minden, ami a Curián megforduló magánjogi anyag közül tartalmas és értékes, nyilvánosságra jusson. Oly vállalat kell, mely nem nyersen közli az anyagot, de mely, ahol szükséges, utána segít, a lényegtelent kihagyja, a lényegest kiemeli, a döntés előtt, ahol kívánatos, a tényállást összefoglalja és a kimondott elvet lehető gondossággal kiszemeli és szövegezi. így lesznek az angol reportok, melyek a kimondott jogszabály és indokolása mellett még a tényállást (statement of the case), sőt még a felek érvelését (argument and brief) is közlik; így tesz a Eeichsgericht kiadóbizottsága, midőn az előrebocsátott tényleirás és a döntés után «Aus den Gründen» czime alatt az indokok gondosan megszerkesztett kivonatát közli; és így tesznek az osztrák «Sammlung von civilrecht- lichen Entscheidungen» szerkesztői, kik annyira mennek, hogy maguk szövegeznek kezdettől végig minden esetet, és még az indokokat is csak közvetett beszédben, saját szövegezésük szerint közlik. A vállalat időszerűsége és szükségessége a fentiek után indokolásra nem szorul. Legyen csak szabad a keresztülvitel lehetőségét és módját egynéhány szóval megérintenem. A «Magyar magánjogi döntvények gyűjteményét» a magyar kir. Curia civiljogi döntvényeinek mintegy félhivatalos kiadásaként gondolom. Megkérendő volna a kormány támogatása, megkérendő a felső bíróságok vezérférfiainak pártolása is. Az anyag gyűjtése sőt részben előkészítése legczélszerübben a Curia tanácsjegyzői által volna eszközölhető, kik e munkára a kormány által egyenesen fel volnának hivandók és kiknek a tanácsülésben előforduló jogesetek ilyetén összeállítása és a bennök rejlő jogelvek szövegezése egyúttal alkalmas gyakorlatul is szolgálna. Közlendő volna csak a Curia ítélete egész kiterjedésben, az alsóbb bíróságoké csak kivonatos rövidséggel, amennyiben a 294
