Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
i I arra következtetni, hogy az általános magánjogra más szabály állana. így pl. a 270. §. azon kijelentése, hogy kereskedelmi ügyekben az egyetemes adós az exceptio ordinis vagy divisionis- sal nem élhet, bizonyára nem azt akarja mondani, hogy a közönséges magánjogban ezen kétrendbeli kifogásnak helye van. Kétségesebb már a dolog az olyan intézkedések tekintetében, mint pl. a 34B. §. szerinti actio redhibitoria és quanti minoris. Zlinszky itt is, mint majd az egész kötelmi jogon keresztül, általánosít és e §-t általános magánjoginak jelenti ki. Nézetem szerint tévesen, mert szerintem kimutatható, hogy általános magánjogunk a redhibitoriát igen, de a quanti minoris-t nem ismeri és bár a kereset közpolgári ügyekben is árcsökkenésre irányítható, ez utóbbi nem a quanti minoris, hanem a közönséges actio emti elvei szerint számítandó ki, mi lényegesen eltérő eredményre vezet. íme : azon kérdés, vájjon egy kereskedelmi jogi rendelkezés csakis kereskedelmi jogi vagy általános magánjogi értelemben magyarázandó — felette finom, minutiosus vizsgálatot igényel és hasonlóan vagyunk a csődjog, a váltó-, az ipar-, a telekkönyvi, a különleges törvények mindegyikében. Ám a törvényanyagnak ily szempontból való elrendezésénél meg nem állhatunk. A concret törvényszakasz felett áll a jogelv, amelynek amaz folyománya. És ha a kapcsolat ezen jogelv és ama concret intézkedés között kétségtelen módon ki van mutatva, akkor ki van mutatva az is, hogy ama concret törvényszakaszszal együtt jogunkba be van fogadva ezen általános jogelv is. így kifejthető és ki is fejtendő az explicit jogszabályaink kíséretében egész sora az implicit jogszabályoknak, melyek, bár sehol szövegezve nincsenek, csak oly valóságban vannak benne jogrendszerünkben, mint amazok; ha valahol, úgy itt talál a «hallgatólagos kijelentés» terminusa: ez implicite kifejezett jogszabályok valóságos hallgatólagos törvények. Hogy megpéldázzam gondolatomat: a condictio sine causa, a condictio causa data, az actio de in rem verso nálunk törvényben rendezve nincsen. De vannak folyomány-törvényeink, melyek amaz intézményeket fogalmi kényszerűséggel előfeltételezik. így a condictio sine causa el van ismerve a váltójogi gazdagodási keresetről szóló váltótv. 90. §-ába-n: el van ismerve a csődtörvény számos tételében, melyet másképen mint a condictio sine áss
