Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
Io causa alapján construálni nem lehet. így a csődjogi separatista a csődt. 43. §. alapján oly esetben, midőn a visszakövetelhető dolog elidegeníttetett, a tömegbe befolyt ellenértéket követelheti, — ez condictio sine causa; így tömegtartozást képeznek «a tömeg jogtalan gazdagodásából eredő követelések» — condictio sine causa; így a megtámadás a 33. §. szerint a jóhiszemű szerző ellen csak a jelen gazdagodás erejéig intézhető — condictio sine causa; így a megtámadott viszontteljesítése csakis a tömeg gazdagodása esetén (melyet a magyar törvény a német ellenére vélelmez) követelhető vissza — mindmegannyi condictio sine causa. Sőt a csődtörvény egész megtámadási fejezete — mint másutt kifejtettem, — csakis a condictio sine causa alapján érthető és adja meg ezen egész fejezet fogalmi alapját. A condictio sine causa elvén sarkalnak végül — mint Exner meggyőzőleg kimutatja — a telekkönyvi rendtartás szerinti törlési perek is ; az eredeti érvénytelenség miatti kereset valóságos condictio sine causa, esetleg condictio indebiti, causa data non secuta, — az elévülés vagy más elenyészési mód miatti kereset pedig condictio causa finita. Hasonlóképen az actio de in rem verso törvényben kimondva nincsen, de midőn a csődtörvény külön kielégítési jogot ad azoknak, kik «bizonyos dologra valamit hasznosan fordítottak» implicite elismerte a kielégítési joggal együtt a követelést propter versionem in rém is. A pandektajognak számos régi ismerőse éled fel ily módon, mihelyt újabb törvényeinket az alapul fekvő elvekre vizsgáljuk. Valóban, a római jognak újabbi, sajátságos receptiója az, mely hazánkban ez újabb, többnyire Németország nyomán haladó magánjogi törvényhozásunk által végbemegy — a másodkézből való receptiónak egy neme. E tünemény oka igen egyszerű. Németországban a római jog dívott széltiben és így természetes, hogy az kifejezésre talált újabb törvényeiben is — ők a római jogon át jutottak el e törvényekhez ; mi pedig ez újabb német törvények tartalmát reci- piáltuk és így világos, hogy e törvényeinkben most benne van jó darab a német törvények e forrásából is — a német törvényeken át jutottunk vissza a római joghoz. Összefoglalom, amit az Írott jog anyagának gyűjtéséről mondtam. Aki a magyar törvényanyag, vagy helyesebben (minthogy itt egyéb írott jogforrásainkról, mint az osztrák törvény28У \
