Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
IS osztrák codex határozza meg, az ingó dologi jogok tartalma és jogi structurája pedig az ingatlanokéval nem ellenkezhetik, az osztrák dologi jog igen széles kiterjedésben határozó lett ingó vagyonjogunkra is ; reá fog jönni, hogy miután a családjog jórészben alkalmazott vagyonjog, az örökjog vagyonjogi utódlás és az u. n. általános rész csak a különös részbeli szabályok abstrac- tiója, az osztrák jog nálunk, az országbírói szabályok 20. §-a révén és szerzőinek bizonyosan személyes szándéka ellenére, a fogalmi kapcsolat kényszerűségénél fogva sokkal nagyobb részében van érvényben, mint azt elméletünk, mely e kérdésben rendszerint ama 20. §. puszta leírásával éri be, be szokta vallani. De ez általános kijelentéssel még semmivel sem jutottunk közelebb feladatunkhoz. Aki a mai magyar magánjogot megírja, attól megköveteljük, hogy ő végezze azon lényeges feladatot, mely elől az országbírói értekezlet ama határozatlan 20. §-ával kitért, hogy szabadítsa ki és gondolja ki végig azt a gondolatot, melyet ama férfiak e rövidke szakaszba zártak; hogy szakaszról-sza- kaszra mélvedjen a részletbe, de úgy, hogy e lényegest és az egészet soha szem elől ne téveszsze és e szerint válaszsza ki té- telenkint: mi lett magyarrá az osztrák codexből és mi maradt tőlünk idegen ? Nem sokkal könnyebb és egyenlően szükséges előmunkálata a magyar magánjog megírásának az, mely érvényben levő hazai törvényeinkre vonatkozik. Codex nélkül vagyunk egyelőre, de nem vagyunk törvény nélkül. Ez elég számos, főleg újabb törvényünk pedig egytől-egyig többet jelent, mint a mit a czime indicál. Hogy perrendünkben és végrehajtási törvényünkben számos az anyagi intézkedés, hogy gyámsági törvényünk egész csomó olyan dologról is intézkedik, mi e törvény keretébe sem tartozik, kiki tudja, ki valamikor kezébe vette. De kevésbé ismeretes törvényeink is hemzsegnek a magánjogi vonatkozásoktól. Egy példát száz helyett. Ki keresne anyagi magánjogi tételt a «közvetlen illetékek kezeléséről» szóló pénzügyi törvényben? És mégis az 1881 : 34. tcz. 39. íjában egy új törvényes zálogjogot alapít meg és a telekkönyvi rangsorozatra vonatkozó szabályokat az állam bizonyos követelései tekintetében egy újabb tétellel gazdagítja. Aki tényleges mai magánjogunk összes törvényanyagát össze akarja állítani, annak nem szabad a mi ex 286
