Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
8 a jelen alakjában látott volna napvilágot akkor is, ha minden tudományos termékre még ma is ki volna mondva — a minthogy az irodalmi szokás pl. még Frank Ignácz idejében tartotta, — hogy az egyidejűleg német vagy latin nyelven is megjelenjék? Frank még a nemzetközi jogtudomány idejéből való volt. Az ő magánjogi kézikönyve még «Principia Juris Civilis Hungáriái» czim alatt jelent meg — korához beszélt még, a minthogy kora európai jogtudományából merítette anyagát. Igaz, a kor, melyben Frank jogi kiképzését nyerte, egy letűnő korszak végnapja volt. Midőn Frank 1811-ben a pesti egyetemen a jogot hallgatta, ott künn Németországban egy nálánál alig tiz évvel idősebb fiatal embert hívtak a berlini egyetem tanszékére, ki mindent felforgatni volt hivatva, mit a múlt század tudománya reáhagyott, czélt, anyagot és formát. Savigny Hugo ez átalakító befolyása korunk tudományára, kortársának «közigazság törvényében» még alig érzik: húsz évvel későbben e könyv dogmatikai részét, nem egy helyen, máskép irta volna. De a mennyire a Savigny munkája e könyv megjelenésekor már meg volt téve, annyiban Frank már ezt is felhasználja: hogy mást ne mondjak, a Savigny birtoktana e könyvben már szerencsésen egyesítve van decretumaink és a tripartitum fejtegetésével. Frank az utolsó magánjogi dogmatikusunk, a ki első kézből és teljesen meriti úgy a feldolgozandó joganyagot, mint a feldolgozásra kellő tudományos eszközt: amazt az általa nagy könnyűséggel és biztossággal kezelt hazai jogforrásokból, emezt korának tudománytárházából, az uralkodó pandecta-doctrinából. Anyag és eszköz tekintetében magyar magánjogi dogmatikánk ezóta egyaránt visszament. Igaz : a feladat tetemesen nehezebb lett időközben. A 48 előtti magánjogunk egyszerű volt, mint az életviszonyok melyeket szolgált. Ezóta az élet minden viszonyai rohamosan változtak, de a törvényhozás, minden gyári működés mellett sem tartott a fejlődéssel lépést. így történt, hogy régi törvényeink és az azok alapján fejlett tudomány hovatovább használhatatlanokká váltak, míg az újabb törvény- hozás egyrészt oly sűrű és újszerű volt, hogy dogmatikai feldolgozása, főleg a hagyományos utakon kivihetetlennek tűnt; másfelől e törvényhozás, a sürgő-forgó új európai élet milliónyi 282
