Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Schwarz Gusztáv: Magánjogunk felépítése [81., 1893]
4 dom an}' és gyakorlat tultengésén, mindenekelőtt ez utóbbiak ereit kötötték alá és a törvénymagyarázat és törvényalkalmazás hatalmát egyesítették a törvényhozóéval. Ezért kellett Nagy Frigyesnek több mint 19,000 törvényszakasza, hogy minden tudományos magyarázatot magában a törvény szövegében anti- cipáljon, azért kellett az osztrák törvénykönyv minden szakasza mellé a számtalan Cabinetsordre authenticus magyarázata; ezért fenyegető dz ott Napoleon, hogy kivágatja minden jogtudósnak a nyelvét, ki törvénykönyvét értelmezni merészeli; ezért léptette életbe az avis du conseil d’état intézményét, mely a joggyakorlat fejlesztő erejét a törvényhozó császár hitelesített döntvényeibe ölte. És míg az európai continensen hol a tudomány végezte a törvényhozás, hol a törvényhozás a tudomány feladatát, addig az angol bírósági gyakorlat évszázadok óta bámulatra méltó munkássággal végzi mindkettőét. így hall a szem, így lát a kéz, így sürög egy tag kettő helyett a socialis szervezetben is. A jogi élet e három szerve közül vajon melyik az erős, melyik az ép mai magyar magánjogunkban? Törvényhozásunk forrása gyéren, szegényesen és zavarosan bugyog. Éppen száz esztendeje most, hogy a magyar országgyűlés az 1791 : 67. tcz.-ket alkotta, melylyel kilencz regnikoláris bizottságot küldött ki, hogy a magyar jogot rendszeres egészbe foglalja: pro elaboratione sytematis publico-politicorum et judicialium negotiorum. E kilencz bizottság között volt egy igazságügyi is, mely a létező magyar magánjogot is össze volt állítandó, és e munkálat a következő 1792. évi budai országgyűlésnek volt készen bemutatandó. E «projectum legum civilium» -— elég szegényesen — el is készült, de törvénynyé nem vált. Ezóta a magánjogi kodifikatio vezérszava többé el nem aludt. Az 1827 :8. tcz. felvette a 91-es törvényhozás eszméjét és újból rendelte ki a regnicolaris küldöttségeket, eredmény nélkül, mint elődje. És valamint az 1789-es forradalom európai nagy hullámcsapása először hozta nálunk mozgásba a kodifikatio eszméjét, úgy az 1848-as forradalom is törvénybe iktatta, hogy «a minisztérium az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyűlés elébe terjesztendő. Hogy a szabad278
