Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
20 ótalmat úgy mint az állami protektorátust. A gyengébb védelme az erősebbel szemben indokolt lehet az ipari termelés szabad versenyében, — a szellemi munkáéban nem indokolt, és nem is kivánatos. Mert a kétféle verseny közt nagy különbség van; a kétféle verseny tartalmának minden tényezője, úgy czélja mint eredménye annyira különböző, bogy a két fogalomnak alig van közös tartalmi alkatrésze. A különbség olyan, mint a minő például a dologi és a szellemi tulajdon közt mutatkozik. A legnagyobb különbség pedig a verseny eredményének különböző természetében áll. Ha az ipari termelés szabad versenyében az erős legyőzi a gyengét, úgy ezen győzelem eredménye abban fog állni, hogy a gyenge produktiója, munkássága függővé válik az erősebbétől, tehát maga a legyőzött gazdaságilag szolgájává válik a győzőnek: mert annak számára fog produkálni. Ez az ipari termelés szabad versenyének nagy visszássága. (Ezt a visszásságot érzik a socialisták, azonban tudtommal a czóbek visszaállítását még sem kívánják). A kik a szellemi munka szabad versenyének útjára keltek, el lehetnek készülve arra, hogy az erős itt is le fogja győzni a gyengét. De ez a győzelem más természetű mint a másik, s az eredménye igen messze esik amazétól. Az erősebb győzelme ugyanis itt azt jelenti: hogy munkája feleslegessé teszi a gyengébb munkáját ; — nem taszítja a gyengébbet sem erkölcsileg, sem gazdaságilag függő helyzetbe, hanem munkaerejét leszorítja a productio teréről. Az így feleslegessé tett munkaerő kereshet még magának más tereket a hol érvényesülhet, s a hol productiójának a társadalom hasznát veheti. Talán azt mondja erre valaki, hogy ez ridegen sőt kíméletlenül hangzik, ■—• de azért hangzik így, mert az igazság mindig kíméletlen! (Éljenzés.) Lehetséges azonban, sőt a mi körülményeink közt így is van, hogy az ügyvédség bajait a szervezetnek vagy az egész jogszolgált rtásnak reformja el tudja hárítani. A jelenlegi magyar ügyvédség tevékenységét leköti a peres eljárás írásbelisége, a melybe egy fictiv nyilvánosság nem képes életet önteni. Lekötik a közigazgatás írásbeli, titkos bureaukratikus szervezése, és a jogvédelem szűk korlátái. 258
