Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]

21

A mi ügyvédségünk tevékenysége a franczia avoué és az angol sollicitor-ehoz jobban hasonlít, mint az avocat vagy mint a barrister jogvédői működéséhez. Az ügyvédséget vissza kell adni az ő hivatásának. A perjog reformja, ha az a szóbeli és nyilvános tárgyalást helyezi a mostani titkos eljárások helyébe, kétségkívül megfelelő működési teret fog az ügyvédségnek biztosítani; s így a testület erkölcsi és anyagi existencziáját biztosítja.

De ez a reform már nem egyedül az ügyvédség kérdése, hanem a társadalomnak el nem tagadható szüksége. Természetes, hogy első sorban az ügyvédség küzd értté, mert minden reformért az ügyvédi kar küzd a legelső sorban.

De ezen nagy reform szövevényes kérdései nézetem szerint a jelen vita keretébe már nem tartoznak.

Lehetséges, hogy az ügyvédség reformátorai meg fogják találni azt az utat, a mely a jelenlegi helyzet posványából kifelé vezet. Azt hiszem, hogy nem szükséges ismételnem, hogy ezt az utat milyen irányban kell keresni. De hogy most, a midőn a czé- heket úgy az ipar mint a szellemi munka fejlődése félredobta, midőn az állami gepezet minden zárt szervezete tágul, midőn a bírósági szervezet korlátáit a jogfejlődés már megbontotta, — hogy most az ügyvédi szervezet elé korlátokat emeljünk s az ügyvédség fejlődését visszafelé irányítsuk, — ennek minden logikai, társadalmi és politikai szempont ellentmond. (Elénk éljenzés.)

m