Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
14 Pedig ebben a küzdelemben minden erőt fel kell használni ; a szabad versenyben rejlő egész energiát ki kell fejteni, mert másképen a jog vérkeringése megakad, s a fejlődés erejét legyőzik a conservativ szervezetek. Ez a megakadás, a mely első sorban a jogélet elposványodásában jelentkezik, nem is maradt el még sehol, a hol a felvilágosodott, vagy épen a felvilágosulatlan absolutizmus zárt ügyvédi testületeket szervezett. A jogfejlődés újjáéledése ott kezdődik, a hol az ügyvédséget ismét szabaddá tették. A korlátolt számú ügyvédség tagjai, egészen eltekintve attól, hogy az általuk védett ügyhöz erős anyagi érdek nem fűzi őket, a társadalomnak sokszorosan különválasztott osztályát képezik, a kiket saját szervezetük véd és táplál, s a kik ennélfogva az általános társadalmi érdekeknek sokkal gyengébb szószólói, mint a szabad ügyvédség, a melynek egész erkölcsi és anyagi existen- tiája kizárólag a társadalom számára végzett munkáján alapul. A korlátolt számú szervezet bureaukratákat nevel, s ennek az ügyvédség czélja és természete egyaránt ellentmond. Poroszországban és Ausztriában egy időben fennállt a numerus clausus. De ezen szervezés ezen országokban is csak addig tarthatta magát, a míg a rendőri államok kora le nem járt. Ma Oroszország az egyetlen állam Európában, a hol ma az ügyvédség így van szervezve. Azonban én alig hiszem, hogy volna valaki, a ki követendő példa 'gyanánt az orosz állam intézményeire hivatkoznék. Van azonban a numerus clausus barátainak egy érvük, a melyet ebben a vitában figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ez az argumentum abban áll, hogy az ügyvédi kar tagjainak növekedése az ügyvédség erkölcsi és anyagi fennállásának feltételeit aláássa. A kar túlnépesedése Magyarországon akut kérdés. Ezt a kérdést sok szenvedélylyel és kevés tárgyilagossággal hurczolták végig a minap Magyarország csaknem minden ügyvédi kamaráján. Ez a kérdés állandó vita tárgy a külföldön, s tudtommal Ausztriában és Németországban épen olyan égető mint nálunk. De sem Németországban, sem Ausztriában a «korlátolt szám» szervezésére komolyan nem gondolnak, és pedig valószínűleg azért, mert ezen országokban a numerus clausus intézményét ш
