Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
15 már ismerik. A kérdést, szerény nézetem szerint, a következőképen kell formulázni: Minél nagyobb a verseny, annál jobban megfeszülnek az erők, s annál hatalmasabb az ügyvédségnek a jogfejlesztés czéljára fordított tevékenysége. De az erőkifejtés, ha bizonyos mértéken túl fokoztatik, azt a visszahatást idézi elő, hogy a túlságos mértékben kifejtett tevékenység iaz erökinálat) ellenértéke csökken, és ez az értékcsökkenés lassankint az erő forrására, a testületre is kihat, úgy hogy az ügyvédi állás erkölcsi és anyagi mél- tánylata alábbszáll. Ennek következményeként az ügyvédségnek előbb egy kis köre válik proletárrá, azután az a kis kör növekedése az egész kar hanyatlását vonja maga után. Tegyük fel, hogy az erjedésnek induló kis kört a numerus clausus távol tudja tartani a kartól. Ezt feltehetjük in thesi, bár meg kell jegyeznem, hogy tényleg nem tudja távol tartani ezt sem. A numerus claususnak még így is csak abban kereshetjük a hatását, hogy kevesebb lesz az ügyvédi karba felvett tagok száma. De a pályára tóduló ifjúság azon része, a mely a korlátolt szám folytán a korláton kívül marad, legalább is olyan veszélyes elemét fogja képezni a jogéletnek, mintha a karba felvétetett volna. A proletariátust ki lehet így szorítani az ügyvédségből, de nem lehet kiszorítani a jogéletből. A proletár ügy védjelöltség, melyre a kar hagyományai nem hatnak, melyet a kar szervezete és belső fegyelme nem köt, sokkal veszélyesebb eleme a társadalomnak, mint a proletár ügyvéd. A kar túlnépesedésének kérdését korlátolt számú ügyvédség szervezése meg nem tudja oldani. De nem is tudja azt megoldani semmiféle ügyvédi szervezés, mert a baj nem az ügyvédségben gyökerezik, hanem a társadalomban. Eésze van benne az egyetemi jogtanításnak, s az egyetemek tanulmányi rendjének, a középiskolák tanulmányi rendjének, és közvetve az egész közoktatásügynek. Része van benne az államok egész közgazdasági rendjének, a capitalismusnak úgy mint a socialismusnak. A capitalismus tönkre teszi a kis ipart és megkárosítja a kis kereskedelmet. Az emberek egy jelentékeny tömegét ezáltal a tudományos pályákra szorítja, mert kereskedelem vagy ipar folytatásához kis- és közép tőke többé nem elegendő. 245
