Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
4 szervezeti kérdést ezen szempontokból kell megítélni. Ha lesznek, a kik az ethikai szempontokat is ki fogják fejteni, akkor talán megadatik még nekem az alkalom, hogy ezen vita keretében az ethika főkérdését is szóba hozhassam. Teljesen egyet értek t. barátommal, hogy ebben a teremben, a hová ezúttal be nem hallatszanak a kenyérkérdés agitátorainak jelszavai, az ügyvédség szervezetének kérdését első sorban mint a társadalom kérdését kell megvitatni. Az első kérdés tehát az, miként kell az ügyvédséget szervezni a végből, hogy az a társadalomnak jobban szolgálhasson. A másik kérdés—az hogy az ügyvédi kar tagjainak tekintélye és jólléte mily szervezet mellett biztosítható jobban, — az első kérdéshez képest- mellékes, s arra én sem terjeszkedem ki, egyrészt azért, mert kézen fekvő, hogy az bármely szervezeti formában megvalósítható, másrészt azért, mert a megvalósítás módjai és eszközei ugyanebben a teremben, más alkalommal már behatóan meg lettek vitatva. T. teljes ülés! Én az ügyvédség szervezetének kérdése fölé azt a szempontot állítom fel kritérium gyanánt, vájjon milyen szervezetű ügyvédség képes a társadalomnak jelesebben szolgálni, a jogfejlődés előbbrevitele által ? Először is ezt a kritériumot indokolom. Nem hinném, hogy volna valaki ebben a teremben, a ki még hinné, hogy lehetséges akár ész-, akár természetjogi alapon (mert hiszen másként a priori lehetetlen), olyan állandó, olyan megkristályozódott jogéletet teremteni, a mely jogélet a jog- egység, a jogbiztonság eszméjét csak megközelítőleg is meg tudná valósítani. A társadalmi és állambölcsészet megállapodott már abban, hogy a jog is az evolutio törvényeinek uralma alatt áll, hogy a társadalom is változik, fejlődik, megújul; -— s a társadalommal együtt kellene változnia, fejlődnie, megújulnia a jognak is. De ebben a fejlődésben, a mely soha sem mozog valami rythmikus szabályossággal, az intézmények újjászervezésének mindig legnagyobb akadályai a létező intézmények szervezetei; melyek annál inkább akadályozzák a fejlődést, minél tömörebbek, minél összefüggőbbek (Herbert Spencer). így a jogintéz234
