Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
5 mények fejlődése, bár általában nyomon követi a társadalmi élet egyes ágainak igényletét, ezt az igényt alig elégítheti ki teljesen, mert rohamos, radikális átalakításra a jog alkalmatlan, s intézményei közül a társadalom mindig csak azokat reformálja, a melyek reformját a legégetőbb szükség parancsolja. Nem a jognak eszméje marad vissza a társadalom igénye megett, hiszen a társadalom jogigénye képezi a jogeszmét, hanem a jogintézmények maradnak vissza a jogeszme megett! Ezt a visszamaradást fejezi Göthe, mikor Mefistofelessel azt mondatja : «Es erben sich Gesetz und Becht Wie eine ew’ge Krankheit fort».*) A jogintézmények fejlődésének egyik akadályát, és pedig legnagyobb akadályát az képezi, hogy azon szervezetek, a melyek ezen intézményeket fenntartják, zárt testületeket képeznek: Megnehezítik a reformokat az új kodifikátiók óriási nehézségei, úgy hogy valamely új törvény megalkotását, új rendszer felállítását rendszerint a réginek számos novellája, revisiója előzi meg. Már most az a kérdés, minő testületek fejlesztik, s milyenek gátolják a jog megújulását ? Egy-két pillantás a jog történetére meg fogja adni a felelet erre a kérdésre. Rómában a quiritek jogának hagyományait sokáig nem bírta a praetorok judikaturája kiirtani. Ezek a hagyományok forma szerint bennmaradtak a jogrendszerben, míglen a szabad ügyvédek Cicero korában és azután, kiirtották őket. Ezek a szabad ügyvédek, kiknek responsumai máig forrását képezik a civiljog tudományának, ezek alkották meg a római remekjogot. Ez a római remekjog pedig nem a jus civiléből, hanem a jus civile daczára fejlődött ki. Kifejlesztették a római társadalom igényeiből fakadt jogeszméhez képest Labeo, Gajus, Papinianus és számtalan más kitűnő ügyvéd és tanár. Mert, s ezt szükségesnek tartom újból hangoztatni, ezek a férfiak nagyrészt ügyvédek voltak, a kik a jogvédelem mellett, hasonlóan a mostani angol «barrister#-hez, jogvéleményezéssel foglalkoztak. A jus respondendi csak később, *) Faust. I. rész П. felv. 230
