Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]

14 találni, hogy a perköltségeket oly alacsony niveaura akarja terelni, a mint csak lehet. Ugyanezek a viták fognak előrelát­hatólag ismétlődni az ügyvédi díjszabás általános megállapítá­sánál. Áldatlan viták fognak folyni a perköltségek mérve tekin­tetében, a melyekben az ügyvédek természetszerűleg azt fogják kívánni, hogy a tarifa lehető magas, a kormány pedig azt, hogy az lehető alacsony legyen. Világos az is, hogy a két álláspont közt az igazságosság elvei szerint dönteni nem lesz lehetséges, mert az igazságügyi kormányzat azon álláspontja, hogy az ügy­védség megélhetése végett a közönséget túlterhelni nem lehet, époly igazságos, mint az ügyvédi kar álláspontja, a mely abban áll, hogy az igazságügyi reformok árát épen az ügyvédi kar által megfizettetni igazságtalanság volna. Ezen két álláspont közti küzdelem eredménye végre az lesz, hogy a tarifa országos sza­bályozásakor a költségek csökkentetni fognak, de azon termé­szetes befolyás eredménye folytán, a melylyel az ügyvédi kar az államszervezetben bú-, még mindig nagyobbak fognak maradni azon mérvnél, a melyet a közönség érdeke megkíván. Míg ellen­ben a mikor az ügyvédek száma korlátolva van, és mikor kiszá­mítható az, hogy az ügyvédség munkájának lehető teljes kihasz­nálása mellett az egyes ügyekre minő minimális költség essék, — akkor a közönség érdekét a legteljesebb mérvben lehet megóvni és akkor valóban lehetséges a költségeket azon minimális mérvre leszállítani, a melyet a viszonyok egyáltalán csak megbírnak. Eredményként kimondhatjuk tehát, hogy az ügyvédségre a korlátlan szám alkalmazása természetellenes, hogy a szabad verseny előfeltételei az ügyvédségnél hiányoznak, hogy a sza­bad verseny az ügyvédség köztisztségi jellegének árt, és hogy végre az épen azt okozza, hogy a perköltségek nem szállhatnak le azon niveaura, a melyet az igazságszolgáltatás érdeke meg­követel. De hát, vethetné ellen valaki, miként van az, hogy ezen elvek majdnem mindig és mindenütt alkalmaztattak az ügyvéd­ségre, és a bajok mégis csak most és nálunk törtek ki ? Vájjon nem mutatja-e ez, hogy7 a fent kifestett kép a szabad verseny hatásáról nagyon is sötét és hogy a szabad verseny ezen rósz hatásai a gyakorlatban be nem következnek ? Ez az ellenérv, tisztelt teljes ülés, egy téves constatálásból 220

Next

/
Thumbnails
Contents