Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]
14 találni, hogy a perköltségeket oly alacsony niveaura akarja terelni, a mint csak lehet. Ugyanezek a viták fognak előreláthatólag ismétlődni az ügyvédi díjszabás általános megállapításánál. Áldatlan viták fognak folyni a perköltségek mérve tekintetében, a melyekben az ügyvédek természetszerűleg azt fogják kívánni, hogy a tarifa lehető magas, a kormány pedig azt, hogy az lehető alacsony legyen. Világos az is, hogy a két álláspont közt az igazságosság elvei szerint dönteni nem lesz lehetséges, mert az igazságügyi kormányzat azon álláspontja, hogy az ügyvédség megélhetése végett a közönséget túlterhelni nem lehet, époly igazságos, mint az ügyvédi kar álláspontja, a mely abban áll, hogy az igazságügyi reformok árát épen az ügyvédi kar által megfizettetni igazságtalanság volna. Ezen két álláspont közti küzdelem eredménye végre az lesz, hogy a tarifa országos szabályozásakor a költségek csökkentetni fognak, de azon természetes befolyás eredménye folytán, a melylyel az ügyvédi kar az államszervezetben bú-, még mindig nagyobbak fognak maradni azon mérvnél, a melyet a közönség érdeke megkíván. Míg ellenben a mikor az ügyvédek száma korlátolva van, és mikor kiszámítható az, hogy az ügyvédség munkájának lehető teljes kihasználása mellett az egyes ügyekre minő minimális költség essék, — akkor a közönség érdekét a legteljesebb mérvben lehet megóvni és akkor valóban lehetséges a költségeket azon minimális mérvre leszállítani, a melyet a viszonyok egyáltalán csak megbírnak. Eredményként kimondhatjuk tehát, hogy az ügyvédségre a korlátlan szám alkalmazása természetellenes, hogy a szabad verseny előfeltételei az ügyvédségnél hiányoznak, hogy a szabad verseny az ügyvédség köztisztségi jellegének árt, és hogy végre az épen azt okozza, hogy a perköltségek nem szállhatnak le azon niveaura, a melyet az igazságszolgáltatás érdeke megkövetel. De hát, vethetné ellen valaki, miként van az, hogy ezen elvek majdnem mindig és mindenütt alkalmaztattak az ügyvédségre, és a bajok mégis csak most és nálunk törtek ki ? Vájjon nem mutatja-e ez, hogy7 a fent kifestett kép a szabad verseny hatásáról nagyon is sötét és hogy a szabad verseny ezen rósz hatásai a gyakorlatban be nem következnek ? Ez az ellenérv, tisztelt teljes ülés, egy téves constatálásból 220
